Handó: nem a közvéleményt kell kiszolgálni

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bíróknak sohasem a közvéleményt kell kiszolgálni – figyelmeztetett az OBH elnöke.

 Az ítélkezésnek tárgyszerűnek, objektívnek kell lennie, a bíróknak sohasem a közvéleményt kell kiszolgálni – hangsúlyozta az Országos Bírósági Hivatal elnöke csütörtökön a Veszprémi Törvényszék összbírói értekezlete előtt tartott sajtótájékoztatón.

Handó Tünde kiemelte: a jogállam lényege, hogy a bíró befolyásolástól mentesen tudjon ítélkezni. Nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy a befolyásolás ma már nem abban nyilvánul meg, hogy egy bírósági vezető vagy politikai döntéshozó befolyásolja a döntést, hanem abban, hogy a sajtó miképpen teszi ezt – fogalmazott. 

Hozzátette: fontos az is, hogy a bírák kellően bátrak legyenek ahhoz, hogy életfogytig tartó szabadságvesztésekről, szabadságelvonásokról, százmilliós követelésekről merjenek döntést hozni. A jogállam természetéhez hozzátartozik, hogy előfordulhatnak hibás döntések, ezért vannak a fellebbviteli fórumok – mondta. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke szerint a Veszprémi Törvényszék kiemelkedően jó mutatókkal rendelkezik a megalapozott döntéseket illetően.

Veszprém megye bíróságain egyel 81-re emelkedett a ténylegesen betöltött bírói létszám, elsősorban nem peres ügyszakokban – szabálysértési, végrehajtási, cégbírósági ügyek – csökkent az ügyérkezés, ugyanakkor peres ügyszakokban jelentősen nőtt az ügyek száma – tájékoztatott a Veszprémi Törvényszék elnöke. Némethné Szent-Gály Edit szerint a növekedés elsősorban a járásbíróságok polgári ügyeit, a közigazgatási ügyszakot valamint a törvényszék civilisztikai ügyszakát érintette. Utóbbi két területen több mint harmadával nőtt az ügyérkezés az előző évhez képest.

A törvényszéki elnök hangsúlyozta: év végén 6130 folyamatban maradt ügyük volt, ami 11117 üggyel kevesebb az előző évinél, és idén is több ügyet fejeztek be, mint amennyi érkezett. A helyi bíróságok polgári és büntető ügyszakaiban, a közigazgatási munkaügyi bíróság közigazgatási ügyszakában, a törvényszéki első fokú eljárásokban illetve büntető másodfokon országos átlag feletti a befejezések száma – tette hozzá. Csökkentek a két éven túli peres ügyek is, 2016 végére 122 ilyen volt a törvényszéken.

Civilisztikai ügyszakban a helyi bíróságokon a határozatok 92 százaléka első fokon jogerőre emelkedett, a törvényszék elsőfokú polgári és büntetőügyei közül a Győri Ítélőtábla csak egy-egy ítéletet helyezett hatályon kívül. A törvényszék elsőfokú civilisztikai ügyszakában az ügydöntő határozatok 92,9, míg a gazdasági perek 80,3 százaléka emelkedett jogerőre elsőfokon – sorolta.

Némethné Szent-Gály Edit elmondta, az OBH Fenntartható Fejlődés országos programjában törvényszékük az egyéni fejlődési mutatók tekintetében az első helyen végzett. Több mint 86 millió forintból a Jablonszky-pályázatok segítségével végeztek fejlesztéseket a törvényszéken valamint a pápai és veszprémi járásbíróságokon, a Degré Alajos Bírósági Történelem és Hagyományápolás pályázat segítségével pedig a Veszprémi Törvényszék 1872-1945 közti történetét dolgozták fel.

Széplaki László, a Győri Ítélőtábla elnöke szerint a Veszprémi Ítélőtábla megalapozottan és jól dolgozik, és együttműködéseiknek köszönhetően egyre szorosabb a kapcsolat az ítélőtábla és a törvényszék között.

Simon Levente, az Országos Bírói Tanács soros elnöke a sajtótájékoztatón a bírói álláshelyek elbírálásával kapcsolatos ajánlások közül kiemelte, hogy a latin nyelvvizsga is pontot érhet, nem csak az élő nyelvekből szerzett, és a belföldön idegen nyelven tartott konferenciákon való érdemi tevékenység is ugyanúgy minősül, mintha külföldi konferenciákon történne.

(MTI)

---