Handó: sikeres a mediáció jogintézménye

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Családjogi ügyekben veszik igénybe a mediációt és ezen a területen is a legsikeresebb a jogintézmény.

Sikeres a mediáció, vagyis a bírósági közvetítés jogintézménye, Kecskeméten ezen a téren különösen szép eredmények születtek – közölte az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke hétfőn az Országos Bírói Tanács soros ülése után Kecskeméten.

Handó Tünde a sajtótájékoztatón elmondta, országosan a leggyakrabban családjogi ügyekben veszik igénybe a mediációt és ezen a területen is a legsikeresebb a jogintézmény. A közvetítő elé került ügyek kétharmadában megállapodás születik – emelte ki.

Hozzátette: például gyermekelhelyezési ügyekben a mediáció igénybevételének lehetőségét fel kell ajánlaniuk a bíróknak. Nagyon fontos az emberséges hangnem, a bíráknak a jogesetek megoldása mellett érzékelniük kell, ha komolyabb problémáról van szó, érintve akár az áldozatvédelmet is – jegyezte meg.

Kitért arra, hogy nemzetközi elvárás és európai uniós irányelvek, rendeletek szólnak az online mediáció kialakításáról a fogyasztóvédelmi ügyekben. A más országokban már működő online mediációt Magyarországon is be kell vezetni, erre fel kell készülni – közölte az OBH elnöke.

Bicskei Ferenc, a Kecskeméti Törvényszék elnöke elmondta: a három évvel ezelőtti, kezdeti bizonytalanság után évi 40-50 százalékkal nőtt a közvetítők elé kerülő és az egyezséggel záruló ügyek száma is. Az elmúlt évben országosan mintegy 1700 ügy került bírósági közvetítők elé, ezek 60-70 százalékában tényleges megállapodás is született – ismertette, hozzátéve: az eredmények további növekedése esetén a mediáció a bíróságokat jelentős mértékben tehermentesíti majd.

Kitért arra, hogy Bács-Kiskun megyében csaknem 200 ügy került közvetítők elé. Emellett bírósági szakban azokban az ügyekben is szép számmal született egyezség, amelyek a közvetítés során még nem zárultak megállapodással, így hamarabb véget ért az ügy. A törvényszék elnöke elmondta: a közvetítés előnye az ítélettel szemben, hogy mindkét fél elégedett. 

Bicskei Ferenc hangsúlyozta, a mediáció jogintézményét tovább kell fejleszteni, a nagy áttörési lehetőséget a munkaügyi perek esetében látja. Az MTI kérdésére elmondta: jelenleg 130 mediátor dolgozik Magyarországon, minden törvényszéken és több járásbíróságon van közvetítő. 

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia
2016. május 11-12. között kerül megrendezés a II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia, melynek fő témái között az új Ptk. gyakorlata, valamint az új polgári perrendtartás szerepel. Előjelentkezési akciónk keretében 2015. december 31-ig 149 990 Ft (+ áfa) helyett 128 990 Ft-ért (+ áfa) jelenkezhet. Részletes program és jelentkezés >>

Vízkelety Mariann, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára elmondta: fontos, hogy az állampolgárok minél szélesebb köre megismerkedjen ezzel a jogintézménnyel és minél többen vegyék igénybe. A statisztikák szerint a mediáció eredményeként született egyezségek esetében nagyobb arányú a jogkövető magatartás – közölte.

Az ülés keretében szó volt A szolgáltató bíróságért! elnevezésű, 2015. június 23-án meghirdetett program eredményeiről is.

Handó Tünde elmondta: országosan azóta 7 százalékkal kevesebb két éven túli ügy van. A Debreceni Törvényszéken 30 százalékkal kevesebb ezen ügyek száma, a Kecskeméti Törvényszéken pedig 286-ról 247-re csökkent az elmúlt időszakban.

A program célja az ügyfélkapcsolatok fejlesztése is. Ezzel kapcsolatban példaként említette, hogy az ügyfél-elégedettségi kérdőíveknek többféle változatuk létezik. Fontos, hogy minél több ügyfél minél gyorsabban jusson információhoz és vegye igénybe az online lehetőségeket – hangsúlyozta. 

Kiemelte: A szolgáltató bíróságért! program egyik fontos célja, hogy a bírósági dolgozók anyagi és társadalmi megbecsülése erősödjön. A bíráknak kellő védelmet kell kapniuk, és fontos, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel élni tudjanak a befolyásmentesség és a pártatlanság érdekében is. Megjegyezte: a bírók vagy bírósági alkalmazottak tévedését is javítani és nem takargatni kell.

Minden törvényszék készített cselekvési tervet a program részeként – ismertette Bicskei Ferenc. Az ügyek elhúzódásának belső okai között a bírói tisztviselők, vezetők mulasztásait, szakmai hiányosságokat, a fluktuációt és a kedvezőtlen tárgyi feltételeket említette. A külső okok között szerepelnek a nyomozati cselekmények, vádiratok hiányosságai, a szakértők, ügyvédek késedelme. A tudatos perelhúzás is észlelhető bizonyos ügyekben, és előfordul, hogy elmarad a rendőri elővezetés. 

Vízkelety Mariann államtitkár elmondta: a bírósági tapasztalatokat a jogalkotók is figyelembe veszik, hogy minél gyorsabbak és hatékonyabbak legyenek a bírósági eljárások.

Kérdésre válaszolva Handó Tünde közölte: országosan az ügyek 25-30 százaléka érkezik a fővárosba, a gazdasági és felszámolási ügyek tekintetében ez az arány eléri a 40-50 százalékot is. Így a fővárosi bíróságokat az eljárásjogi nehézségek többszörösen sújtják – jegyezte meg.

(MTI)

---