Handó: zavartalan az ügyfelek kiszolgálása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Viszonylag zökkenőmentes az ügyfelek fogadása és kiszolgálása a bíróságokon az elektronikus kapcsolattartás, az új polgári eljárásjogi törvény hatálybalépése és az új büntető eljárásjogi kódex bevezetésére való felkészülés ellenére, ami óriási teljesítmény – mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke csütörtökön Kaposváron.


Handó Tünde a Kaposvári Törvényszék összbírói értekezletét megelőző sajtótájékoztatón e változásokat egy ejtőernyős ugráshoz hasonlította, amit azzal indokolt, hogy azok „hihetetlen újdonságot és nagy nehézséget” jelentenek a bírósági szervezetnek, amelynek az ügyfeleket és a hivatásrendeket is támogatnia kell a felkészülésben, jogaik érvényesítésében.

„Ahhoz, hogy helyt tudjunk állni, tavaly rengeteg energiát fordítottunk az előkészületekre” – fogalmazott az OBH elnöke.

Handó Tünde a Kaposvári Törvényszék munkáját méltatva felidézte, ez volt az a bíróság, ahol külföldi példák alapján elindították a tanúgondozási programot, amely a tanúk tárgyalásokon való megjelenését, félelmeik eloszlatását, jogaikról való tájékoztatását segíti.

Ebből a kezdeményezésből az elmúlt hat évben országos program lett, tavaly 283 bírósági munkatárs foglalkozott tanúk fogadásával, a tanúgondozókhoz érkezett regisztrált megkeresések száma a 2014-es mintegy 6500-ról 2017-re több mint 21 ezerre nőtt – mutatott rá.

Hozzátette, a törvényszék élen jár a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Munkatársai a közelmúltban lengyelországi látogatáson szerzett tapasztalatok révén egy Magyarországon is hasznosítható anyagot készítettek a távmeghallgatás ottani rendszeréről, és a kaposvári az egyik törvényszék, amely részt vehet ennek a projektnek a magyarországi tesztelésében.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Hajnal Éva, a Kaposvári Törvényszék elnöke az elmúlt évet értékelve beszámolt arról, hogy az ítélkezés a korábbi évekhez hasonlóan időszerű és magas színvonalú volt. Jelezte, mintegy 39 ezer ügy érkezett hozzájuk, 7,5 százalékkal kevesebb a 2016-os adatnál, a befejezett ügyek száma 857-tel haladta meg az érkezettekét.

A járásbíróságok a peres ügyeik 92,7 százalékát egy éven belül, a törvényszék másodfokon a 93,4 százalékát 6 hónapon belül fejezte be, az elhúzódó peres ügyek száma az összes folyamatban lévő peres ügy 2,5 százaléka – fűzte hozzá.

Közölte, a járásbíróságok polgári ügyszakában az ítéletek 89,4 százaléka első fokon jogerőre emelkedett, a másodfokra kerülő ügyek 62,6 százalékát helybenhagyták. A büntető ügyszakban nem ilyen jó a mutató: az első fokon jogerőre emelkedett ügyeket is számolva száz polgári perből négynek, büntetőperből tizenhétnek az ítélete változott meg másodfokon – mondta.

Makai Lajos, a Pécsi Ítélőtábla elnöke arról szólt, hogy a táblabíróság illetékességi területéhez tartozó négy törvényszék egyike a kaposvári, amelyhez az ítélőtábla ügyforgalmának mintegy 30 százaléka köthető. A táblabíróság tavaly mintegy 400, a Kaposvári Törvényszékről érkezett ügyet bírált el. Hatályon kívül helyezés a gazdasági peres ügyszakban nem volt, a civilisztikai és büntető ügyszakban pedig kevesebb történt, mint korábban.

Az eseményen kiosztott összegzés szerint a somogyi bíróságokon a beléptetőkapuknak és a csomagvizsgáló berendezéseknek köszönhetően mintegy 27 ezer csomagból 57 fegyver, 55 gázspray, mintegy ezer kés és több mint ötszáz más veszélyes eszköz került elő.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 22.

Módosult az ESG törvény

A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.

2024. április 22.

Hatályba lép az interoperábilis Európáról szóló jogszabály

„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.