A „Pablo Escobar” nem lehet uniós védjegy
Az észszerűségre alapozta ítéletét a bíróság, amikor úgy döntött, hogy a kolumbiai drogbáró neve nem jegyezhető be védjegyként az Európai Unióban.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Viszonylag zökkenőmentes az ügyfelek fogadása és kiszolgálása a bíróságokon az elektronikus kapcsolattartás, az új polgári eljárásjogi törvény hatálybalépése és az új büntető eljárásjogi kódex bevezetésére való felkészülés ellenére, ami óriási teljesítmény – mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke csütörtökön Kaposváron.
Handó Tünde a Kaposvári Törvényszék összbírói értekezletét megelőző sajtótájékoztatón e változásokat egy ejtőernyős ugráshoz hasonlította, amit azzal indokolt, hogy azok „hihetetlen újdonságot és nagy nehézséget” jelentenek a bírósági szervezetnek, amelynek az ügyfeleket és a hivatásrendeket is támogatnia kell a felkészülésben, jogaik érvényesítésében.
„Ahhoz, hogy helyt tudjunk állni, tavaly rengeteg energiát fordítottunk az előkészületekre” – fogalmazott az OBH elnöke.
Handó Tünde a Kaposvári Törvényszék munkáját méltatva felidézte, ez volt az a bíróság, ahol külföldi példák alapján elindították a tanúgondozási programot, amely a tanúk tárgyalásokon való megjelenését, félelmeik eloszlatását, jogaikról való tájékoztatását segíti.
Ebből a kezdeményezésből az elmúlt hat évben országos program lett, tavaly 283 bírósági munkatárs foglalkozott tanúk fogadásával, a tanúgondozókhoz érkezett regisztrált megkeresések száma a 2014-es mintegy 6500-ról 2017-re több mint 21 ezerre nőtt – mutatott rá.
Hozzátette, a törvényszék élen jár a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Munkatársai a közelmúltban lengyelországi látogatáson szerzett tapasztalatok révén egy Magyarországon is hasznosítható anyagot készítettek a távmeghallgatás ottani rendszeréről, és a kaposvári az egyik törvényszék, amely részt vehet ennek a projektnek a magyarországi tesztelésében.
[htmlbox Változásfigyeltetés]
Hajnal Éva, a Kaposvári Törvényszék elnöke az elmúlt évet értékelve beszámolt arról, hogy az ítélkezés a korábbi évekhez hasonlóan időszerű és magas színvonalú volt. Jelezte, mintegy 39 ezer ügy érkezett hozzájuk, 7,5 százalékkal kevesebb a 2016-os adatnál, a befejezett ügyek száma 857-tel haladta meg az érkezettekét.
A járásbíróságok a peres ügyeik 92,7 százalékát egy éven belül, a törvényszék másodfokon a 93,4 százalékát 6 hónapon belül fejezte be, az elhúzódó peres ügyek száma az összes folyamatban lévő peres ügy 2,5 százaléka – fűzte hozzá.
Közölte, a járásbíróságok polgári ügyszakában az ítéletek 89,4 százaléka első fokon jogerőre emelkedett, a másodfokra kerülő ügyek 62,6 százalékát helybenhagyták. A büntető ügyszakban nem ilyen jó a mutató: az első fokon jogerőre emelkedett ügyeket is számolva száz polgári perből négynek, büntetőperből tizenhétnek az ítélete változott meg másodfokon – mondta.
Makai Lajos, a Pécsi Ítélőtábla elnöke arról szólt, hogy a táblabíróság illetékességi területéhez tartozó négy törvényszék egyike a kaposvári, amelyhez az ítélőtábla ügyforgalmának mintegy 30 százaléka köthető. A táblabíróság tavaly mintegy 400, a Kaposvári Törvényszékről érkezett ügyet bírált el. Hatályon kívül helyezés a gazdasági peres ügyszakban nem volt, a civilisztikai és büntető ügyszakban pedig kevesebb történt, mint korábban.
Az eseményen kiosztott összegzés szerint a somogyi bíróságokon a beléptetőkapuknak és a csomagvizsgáló berendezéseknek köszönhetően mintegy 27 ezer csomagból 57 fegyver, 55 gázspray, mintegy ezer kés és több mint ötszáz más veszélyes eszköz került elő.
(MTI)
Az észszerűségre alapozta ítéletét a bíróság, amikor úgy döntött, hogy a kolumbiai drogbáró neve nem jegyezhető be védjegyként az Európai Unióban.
A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.
„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!