Három volt rendőrt ítélt el a Debreceni Törvényszék


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás és más bűncselekmények miatt felfüggesztett börtönre ítélt három volt rendőrt a Debreceni Törvényszék kedden – tudatta a bíróság a honlapján közleményben.

Az eljárás adatai szerint 2019. augusztus 25-én a három vádlott egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településre ment, mert családi konfliktusról érkezett bejelentés.

A vádlottak egy agresszív, ittas férfivel szemben intézkedtek. Azért, hogy megfékezzék, kezeit hátra bilincselték, mentőt kértek a helyszínre, és a férfit beültették a szolgálati gépkocsiba. Ám a vádlottak a mentő kiérkezését nem várták meg, hanem egy a településen lévő parkolóba hajtottak. A sértett nem tudott mozogni, továbbra is meg volt bilincselve és biztonsági övvel is rögzítették az autóban. A férfiről a harmadrendű vádlott videofelvételt készített, amivel társai egyetértettek. Eközben az elsőrendű vádlott a sértett tarkóját megszorította és a fülébe kiabált. A sértett fájlalta a csuklóját, azonban az elsőrendű vádlott az agresszív viselkedést nem hagyta abba, eközben a gépkocsi első ülésen tartózkodó másodrendű vádlott hátrafordult és háromszor a sértett irányába ütött, egyszer el is találta. A felvételt készítő harmadrendű vádlott is kiabált a férfivel, majd az elsőrendű vádlott tovább folytatta a bántalmazást, megfélemlítést.
A tényállás szerint a vádlottak azzal a céllal tanúsítottak kihívóan közösségellenes és erőszakos magatartást, hogy a sértettben az adott etnikai csoporthoz tartozása miatt riadalmat keltsenek.

A három volt rendőr szolgálati jogviszonya a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányságon az ügy kivizsgálását követően megszűnt, ellenük a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség emelt vádat.
Kedden a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa előkészítő ülést tartott, ahol a vádlottak és védőik nem kérték a vádirat ismertetését, így az ügyész büntetés kiszabására tett indítványt és megjelölte a bizonyítékait. A vádlottak az előkészítő ülésen lemondtak tárgyaláshoz való jogukról és beismerő vallomást tettek, amit a katonai bíró elfogadott, és így tovább már nem vizsgálta a vádirati tényállás megalapozottságát és a bűnösség kérdését.

A törvény szerint a vádlottak beismerésére után a bíróság nem szabhatott ki az ügyészi mértékes indítványnál súlyosabb büntetést, annál enyhébbet pedig nem tartott indokoltnak.

A bíróság bűnösnek mondta ki a három vádlottat hivatalos eljárásban csoportosan elkövetett bántalmazás és bántalmazással, csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak miatt, melyet a harmadrendű vádlott bűnsegédként követett el.

A bíróság az ügyészi indítvánnyal egyezően az elsőrendű vádlottat 2 év börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette, továbbá kötelezte indulatkezelési terápián való részvételre, melynek ellenőrzése érdekében a próbaidő tartama alatt a vádlott pártfogó felügyeletét is elrendelte. A másodrendű vádlottat a bíróság 1 év 11 hónap, míg a harmadrendűt 1 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását mindkettőjük esetében 3 év próbaidőre felfüggesztette. A bíróság mindhárom vádlottat lefokozta.

Az elsőfokú bíróság ítélete nem jogerős, az ügyész és a harmadrendű vádlott, illetve védője tudomásul vette, ám az első- és másodrendű vádlott és védője három nap gondolkodási időt tartott fenn a jogorvoslati nyilatkozat bejelentésére.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2019. július 10.

A megalázó bánásmód tilalmába ütközik az erőszakos vizeltet-mintavétel

A kérelmező 2014 szeptemberében fordult az EJEB-hez az Emberi Jogok Európai Egyezménye 3. és 8. cikkének megsértése miatt, azt állítva, hogy a Magyar hatóságok testi kényszer alkalmazásával vettek tőle vizeletmintát, amellyel sérült a kínzás tilalmának elve, illetve a kérelmező magán- és családi élet tiszteletben tartásához való joga.
2018. február 8.

Hamis vád tanúvallomással

A hamis vád bűntette nemcsak formális feljelentéssel valósítható meg, elkövethető tanúvallomás tétele során is – a Kúria eseti döntése.