Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A bűnszervezet, amely génmódosított szójával kereskedett, négy országban csalt áfát.
Bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt öt gyanúsítottat helyeztek előzetes letartóztatásba, mert génmódosított szójával kereskedő cégláncolatuk hatmilliárd forint kárt okozott a magyar államnak, miután Szlovéniából Magyarországra és Dániába szállította az árut, és az áfát nem fizette meg.
A NAV közleménye szerint a nemzetközi bűnszervezet az árut szlovák, cseh, lengyel „bukó cégeken” pörgette át. A szóját a sor végén lévő székesfehérvári társaságok vásárolták fel, majd a be nem fizetett áfát levonták a fizetendő adóból, sőt jogtalanul vissza is igényelték.
[htmlbox art_tukor]
Az egyik cégcsoport Dániában ugyanezzel a módszerrel 14,6 millió euró (4,52 milliárd forint) kárt okozott.
A NAV tájékoztatása szerint a nemzetközi támogatású akcióban egyszerre négy országban folytattak eljárásokat, az akciót az Eurojust és az Europol is támogatta, a hágai műveleti központban hangolták össze a tagországok eljárásait. Magyarországon egyszerre 162 helyszínen 300 pénzügyi nyomozó, 30 revizor, 81 pénzügyőr, informatikai és pénzmosás elleni szakemberek és a Merkur Bevetési Egység tagjai dolgoztak, ezzel párhuzamosan Dániában, Szlovéniában és Szlovákiában is lecsaptak a bűnszervezet tagjaira.
A NAV munkatársai gépjárműveket, készpénzt foglaltak le, bankszámlákat, ingatlanokat zároltak mintegy 1,9 milliárd forint értékben. Jász-Nagykun-Szolnok megyében további 24,5 millió forint értékben zároltak árukészletet és gépjárműveket. A szlovén hatóságok hat helyszínen 100 ezer eurót, a dán hatóságok pedig 13 helyszínen 470 ezer eurót foglaltak le.
A NÉBIH szakemberei egy Fejér megyei raktárban árueredet-vizsgálatot indítottak, és 123 tonna árut zároltak. A helyszíni mintavétel laboreredményei arra utalnak, hogy a zárolt termék génmódosított.
A gyanúsítottak akár húsz év szabadságvesztést is kaphatnak.
(MTI)
[htmlbox be_jogszabalytukor]
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
