Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szabó Máté alapjogi biztos szerint hiányos, ezért sérti a jogbiztonságot a szolgáltatónak felróható okból történő késedelmes számlabefizetés jogi szabályozása – derült ki az ombudsman hivatalának közleményéből.
Az alapjogi biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy „csak a bírói út áll rendelkezésre” a közüzemi számláikat csoportos beszedési megbízással teljesítők számára, ha a szolgáltató késedelmi kamatot vet ki rájuk, és ezért jogvitába keverednek. Hangsúlyozta, akkor sincs a fogyasztók érdekének védelmében eljáró hatóság, ha a fogyasztó önhibáján kívül kerül késedelembe.
Szabó Máté egy panaszos eset miatt indított vizsgálatában megállapította: hiányos a szolgáltatónak felróható okból történő késedelmes számlabefizetés jogi szabályozása. Ez sérti a jogbiztonságot, a tisztességes eljáráshoz való jogot, csorbítja a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörét.
Az alapvető jogok biztosa a fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörökre vonatkozó szabályok felülvizsgálatát kérte a nemzetgazdasági minisztertől, hogy a közszolgáltatást igénybe vevő, számláikat csoportos beszedési megbízással teljesítő fogyasztók közigazgatási eljárásban érvényesíthessék az indokolatlan késedelmikamat-követelésekkel szembeni kifogásaikat.
(Forrás: MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
