Hatszázmilliós csalás miatt emeltek vádat egy pécsi buszbeszerzési ügyben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás miatt emelt vádat a Baranya Megyei Főügyészség egy 2015-ös pécsi buszbeszerzési ügyben, amelyben több mint 600 millió forintos kára keletkezett az önkormányzati tulajdonú közösségi közlekedési vállalatnak.

A Varga-Koritár György főügyész által jegyzett közlemény szerint a vádlottak – köztük elsőrendű vádlottként a vállalat vezető tisztségviselője – a pécsi önkormányzat tulajdonában lévő, közösségi közlekedési feladatokat ellátó társaság 2015-ös, több mint száz járművet érintő buszbeszerzése során követték el a bűncselekményt.

A vádirat szerint a pécsi helyhatóság 2013-ban határozta el a pécsi buszpark cseréjét. A feladatok ellátását az önkormányzat a városi tulajdonban álló buszos cégre bízta és a buszbeszerzésre vonatkozó döntést a részvénytársaság saját hatáskörében hozta meg.

Egy buszértékesítéssel foglalkozó cég még a beszerzési eljárás megindítása előtt tájékoztatta a vállalat cégvezetőjét arról, hogy rendelkezik használt járművekkel, majd ajánlatot is tett. E szerint a kínált 113 busz árát – átalakításokra is tekintettel – legfeljebb 2,9 milliárd forintban határozta meg.

Az önkormányzati tulajdonú cég vezetője ezután 3,5 milliárdos beszerzési árat jelölt meg előterjesztésében a helyhatóságnak, és ennek alapján 2015 februárjában kiírták a közbeszerzési eljárást.

A kiírásra azonban csupán egy másik, az ügy másodrendű vádlottja által képviselt cég jelentkezett, amely a járművek vételárát 3,5 milliárd forintban határozta meg. A közlemény szerint az ajánlat benyújtásakor a pályázó a buszokkal nem rendelkezett, a járműveket a későbbiekben az önkormányzat által teljesített kifizetésekből akarta megvásárolni. A cégvezető annak ellenére fogadta el a pályázatot és kötött szerződést, hogy tisztában volt vele: a buszok lényegesen olcsóbban is beszerezhetők lennének.

Miután az önkormányzati cég a vételárat a pályázónak megfizette, a nyertes társaság 1,6 millió eurót (akkori árfolyamon 500 millió forintot) átutalt a másodrendű vádlott számlájára, aki az összeget néhány nap múlva felvette.

A nyertes cég a vételárból további 550 ezer eurót utalt egy thaiföldi székhelyű gazdasági társaságnak, amely az ügyletben ténylegesen nem vett részt, a céget a harmadrendű vádlott képviselte.

Az első- és a másodrendű vádlott 600 millió forint vagyoni hátrányt okozott az önkormányzati cégnek, cselekményük különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás, míg a harmadrendű vádlotté pénzmosás bűntettének megállapítására alkalmas – olvasható a főügyészség közleményében.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2022. május 16.

Home office: milyen költségtérítés jár?

A home office elterjedése sok egyéb mellett kihat a munkáltató által, a munkába járással kapcsolatban megtéríthető költségekre is, így a Niveus Consulting Group azt járja körül, hogy a távmunkában (home office) dolgozó munkavállalóknak lehet-e, kell-e adni költségtérítést a munkába járáshoz kapcsolódóan, illetve ennek milyen adóterhe van.

2022. május 16.

Miniszterelnököt választ az Országgyűlés

A képviselők ötödik alkalommal választhatják Magyarország miniszterelnökévé Orbán Viktort, a Fidesz elnökét, a Fidesz-KDNP-listavezetőjét az államfő javaslatára.