Az online sportfogadás és a jog viszonya
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az alapvető jogok biztosához számos panasz érkezik az önkormányzatok által kivetett helyi adókat érintő kérdésekben. Az ezek alapján indított egyedi eljárásokban a felmerülő hatósági ügyviteli problémák mellett több esetben tapasztalható az is, hogy a települések adórendelete vet fel alkotmányossági vagy törvényességi aggályokat. Ezekben az ügyekben az ombudsman elsődlegesen az érintett önkormányzattal és az illetékes kormányhivatallal együttműködésben törekszik a felmerült probléma rendezésére.
Az alapvető jogok biztosa az AJB-1839/2019. számú ügyben Martonvásár Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló önkormányzati rendeletével kapcsolatban megállapította, hogy az a magánszemélyek kommunális adójának szabályozása körében olyan adótárgyról is rendelkezést tartalmazott, amelyről törvény alapján nem lett volna lehetősége előírásokat megfogalmazni. Magánszemélyek kommunális adójával ugyanis nem terhelhető a termőföld.
Az alapvető jogok biztosa erre a körülményre hívta fel az ügyben érintettek figyelmét. Az eljárás során felvette a kapcsolatot Martonvásár Város Önkormányzatával, valamint a Fejér Megyei Kormányhivatallal. A Kormányhivatal felhívására az Önkormányzat intézkedett a jogszabály módosításának az előkészítéséről.
Az alapvető jogok biztosa 2019. november 25-én kibocsátott jelentésében megállapította, hogy a vizsgált szervek együttműködő, a probléma megoldására törekvő magatartása miatt nem indokolt további ombudsmani intézkedés az ügyben. Egyúttal felkérte az Önkormányzatot és a Kormányhivatalt, hogy tájékoztassák a helyi rendelet módosításának tényleges megtörténtéről.
(ajbh.hu)
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.
2025 februárjától változik a Közös Végrehajtási Szabályzat 17. és 18. cikke – hívja fel a figyelmet honlapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!