Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Kilenc és fél év fegyházbüntetést szabott ki első fokon a Pesti Központi Kerületi Bíróság a többszörösen büntetett férfire, aki tavaly augusztusban az V. kerületben megtámadott egy 75 éves nőt és kitépte a nyakából az arany láncát.
A 35 éves férfi egy belvárosi társasházban támadt rá az időskorú nőre, megragadta a nyakát, fojtogatni kezdte, majd letépte a nyakában lévő 200 ezer forint értékű arany láncot és megpróbált elmenekülni.
A sértett a támadáskor elejtette bevásárlószatyrait és elesett a lépcsőn, ami miatt könnyebb sérüléseket szenvedett. Ezután felállt, kilépett a társasházból és segítségért kiabált. Járókelők figyeltek fel a sietősen távozó férfire, utána futottak, majd mindvégig követték őt, miközben értesítették a rendőröket – közölte a fővárosi főügyész, Ibolya Tibor.
A vádlott menekülés közben a nyakláncot egy díszfa tartójába dobta. A rendőrök a férfit egy hotel parkolóházában, egy gépkocsi alatt találták meg és fogták el. Az ékszert a sértettnek visszaadták.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki a bűncselekmény elhárítására idős kora miatt korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett rablás bűntettében, ezért őt mint többszörös és különös visszaesőt 9 év 6 hónap fegyházbüntetésre ítélte, azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ítélet nem jogerős.
(MTI)
A tavaly elfogadott új idegenrendészeti törvény úgy szabályozza a vendégbefektetői vízum fogalmát, hogy vendégbefektetői vízumot az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, akinek beutazásához és tartózkodásához magyarországi befektetéseire tekintettel nemzetgazdasági érdek fűződik. Ahogy azt dr. Knall Petra, a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda szakértője elmagyarázta, az új programban az számít vendégbefektetőnek.
Az észszerűségre alapozta ítéletét a bíróság, amikor úgy döntött, hogy a kolumbiai drogbáró neve nem jegyezhető be védjegyként az Európai Unióban.
A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
