Hiányos a gyermekek átadásának szabályozása

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ombudsman aggodalmának adott hangot, mert a hatályos szabályozás alapján nem lehet gyorsan és gyermekközpontú módon fellépni, ha az egyik szülő jogellenesen tartja magánál a gyermekét és nem hajlandó őt önként átadni a másik szülőnek.

Egy édesapa azért fordult a biztoshoz, mert a leánygyermeke nem tudta teljesíteni a tankötelezettségét, mivel a gyámhatóság nem jelölt ki számára iskolát. A panaszos apa és a külön élő házastársa közötti konfliktus miatt, valamint az elmaradt hatósági fellépés következményeként a kislány valójában már több mint egy éve nem is járt iskolába. Később a lány édesanyja is az ombudsmanhoz fordult, miután egy jelentősen elhúzódó végrehajtási eljárásban eredménytelenül próbálta kiadatni a gyermekét, akit az apa jogsértő módon tartott folyamatosan magánál.

Az alapjogi biztos jelentésében felidézte a bíróság jogerős döntését, amely szerint a szülői felügyeleti jogokat mindkét gyermek felett az édesanya gyakorolta, az apa tehát a gyermekeket jogtalanul vitte el, tartotta magánál. A rendelkezésére álló információk szerint az apa ellen kiskorú elhelyezésének megváltoztatása vétségének megalapozott gyanúja miatt a rendőrség eljárást folytatott. A biztos mindezek tisztázása után megállapította, hogy a gyermekek épp az apa jogellenes magatartása miatt nem járhattak abba az iskolába, ahová korábban beíratták őket. Az ombudsman álláspontja szerint viszont a gyámhatóság gyakorlatilag az apa jogellenes magatartását ismerte volna el azzal, ha döntést hozott volna az iskola kijelöléséről.

Az alapvető jogok biztosa az egyedi eset nyomán áttekintette a gyermek kiadásával kapcsolatos végrehajtási szabályokat. Feltárta, hogy ezek alapvetően az önkéntes teljesítés rendjét határozzák meg, ami azonban gyakran – a gyermek szüleinek végletekig elmérgesedett kapcsolata miatt – nem valósítható meg. A bírósági végrehajtónak csak annyi törvényes lehetősége van, hogy a gyermek felkutatása érdekében személyi körözés elrendelését kérje, ami azt szolgálná, hogy érvényt szerezzenek a bírósági döntésben foglaltaknak. A konkrét ügyben a biztos azt állapította meg, hogy az eljárás kapcsán alapjogi visszásság nem merült fel, az önálló bírósági végrehajtó, a gyámhatóság és a rendőrség a jogszabályokat betartva járt el. Az a tény azonban, hogy a gyermeket a rendőrség a végrehajtási eljárás megindulása után több mint egy évvel tudta visszaadni az anyának, komoly aggályokra utal.

Az ombudsman hangsúlyozta, hogy a gyermek kiadásával (átadásával) kapcsolatos jelenlegi végrehajtási eljárás bonyolult, nehézkes és sokszereplős mechanizmus, amely az önkéntes teljesítés elmaradása esetén nem képes hatékonyan előmozdítani a gyermek legjobb érdekét szolgáló gyors intézkedést. Így fordulhat elő, hogy a végrehajtásra kötelezett szülő – akár a jogerős ítélettel szembehelyezkedve – huzamosabb ideig magánál tudja tartani a gyermeket, aki ezalatt nem tud eleget tenni a tankötelezettségének, kapcsolattartás nélkül pedig nagy valószínűséggel elidegenedik a másik szülőtől. Ilyenkor egy sikeres végrehajtási eljárást, eredményes rendőri intézkedést követően vélhetően hosszabb időnek kell eltelnie, hogy helyreállhasson a szülő és a gyermek megszakadt kapcsolata. A vizsgált egyedi ügy és más hasonló panaszügyek tapasztalataiból kiindulva a biztos arra a következtetésre jutott, hogy a gyermek átadására vonatkozó hatályos jogi szabályozás miatt elhúzódó végrehajtási eljárás a jogbiztonság és a gyermeki jogok szempontjából is visszás.

Az alapjogi biztos a gyermek átadásának jogi-szakmai szabályozása és a gyakorlat felülvizsgálata, a gyermek legjobb érdekének érvényesülését elősegítő gyorsabb eljárás biztosítása érdekében az igazságügyi miniszterhez, az emberi erőforrásokért felelős miniszterhez, a belügyminiszterhez, az országos rendőrfőkapitányhoz és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökéhez fordult ajánlásaival.

(ajbh.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Új uniós irányelv a pálinkafőzésről
2020. augusztus 6.

A párlatfőzés háztartásonként évente 50 liter gyümölcsszeszig adómentes lehet, és a mentesség mind az otthoni, mind a bérfőzdei előállításra érvényes.

Letartóztatták az álörökösnőt
2020. augusztus 5.

Az asszony az otthonában töltött bűnügyi felügyelet alatt újabb bűncselekményt követett el, a korábbiakhoz hasonlóan egy ismerősétől 8.350.000 Ft-ot csalt ki, amit a mai napig nem fizetett vissza.