Hivatalosan is visszaigényelhető lesz a behajthatatlan követelések áfája

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. június 5.
Címkék: ,
Rovat:
Egy ideje egyértelmű, hogy Magyarország uniós jogot sért azzal, hogy nem engedi a behajthatatlan követelések áfájának visszatérítését. Az pedig, hogy immár magyar adózók ügye is az Európai Unió Bírósága (EUB) elé került, lépéskényszerbe hozta a magyar jogalkotót. A tegnap beterjesztett adócsomag megadná ugyan a lehetőséget az áfa visszakérésére, azonban – a bevezetni kívánt adminisztratív korlátozások miatt – bizonyos esetekben még mindig csak az uniós jogra hivatkozással lehet csak visszakérni az áfát.

En garde!

Az EUB elsőként az olasz Enzo di Maura ügyben mondta ki egyértelműen, hogy a tagállamoknak vissza kell adniuk az áfát akkor, ha egy teljesített ügylet ellenértéke véglegesen behajthatatlanná válik. Ez a döntés merőben ellentétes volt a magyar hatóságok és bíróságok korábbi megértésével, amely szerint a tagállamokat e tekintetben választási jog illeti meg. Ennél fogva több cég is felvette a kesztyűt, hogy végső soron bíróságon bizonyítsa igazát és – szükség esetén – az EUB közreműködésével kényszerítse ki a behajthatatlan követelésére jutó áfa visszatérítését.

Elővágás

A kormány tegnap benyújtott „tavaszi” adócsomagjából úgy tűnik, hogy a magyar jogalkotó inkább elébe megy a támadásnak. A javaslat szerint a Parlament maga emelné be az áfatörvénybe a visszatérítési lehetőséget és szabályozott mederbe terelné a kérdést.

Ha a javaslatot elfogadják, azzal kétségtelenül régi és fontos adósságot törleszt a jogalkotó. Régóta áldatlan állapotokat okoz az, hogy a magyar eladóknak olyan értékesítésük után is be kell fizetniük az áfát, amit a vevőjük soha nem térít meg. Ez sokszor furcsa és kevéssé jogszerű megoldásokra sarkallta a cégeket, például arra, hogy valós, teljesített értékesítéseikről szóló számláikat is lesztornózzák, csak azért, hogy ne kelljen egy soha meg nem térülő áfát befizetniük.

A most terítékre került javaslat ebben gyökeres változást hozna. Az ugyanis megengedné a jóhiszemű értékesítőknek, hogy számtalan formai és adminisztratív feltétel teljesítése esetén visszakérjék a behajthatatlanná váló követeléseikre jutó áfát. Az új rendelkezésre hivatkozással, ha arra a Parlament is áldását adja, 2020. január 1-jétől kérhetnék vissza az áfát a cégek.

Tus?

A tervezett rendelkezés ugyanakkor rejt buktatókat. Egyrészt a visszatérítésnek sok olyan adminisztratív feltétele lesz, amelyek jelentősen megnehezíthetik az áfa tényleges visszakérését. Ráadásul Ugyanakkor a javaslat szerint csak olyan értékesítés áfája lesz visszakérhető, amelyet 2016-ban, vagy azt követően teljesítettek. Magyarán több el nem évült ügylet áfája sem lesz visszakérhető, amely szintén megkérdőjelezhető korlátozásnak tűnik. Éppen ezért azoknak, akiknek a követelése korábbról datálódik, vagy akik egyéb okok miatt nem tudják, vagy nem akarják teljesíteni a most bevezetendő adminisztratív feltételeket, továbbra is érdemes lehet elgondolkodniuk azon, hogy a visszaigénylést közvetlenül az uniós jog alapján kezdeményezzék.

A cikk szerzője: dr. Fehér Tamás, ügyvéd, partner, adótanácsadó – Jalsovszky Ügyvédi Iroda

Kapcsolódó cikkek:


Mikor állapítható meg a bűnszervezetben való elkövetés?
2019. június 17.

Mikor állapítható meg a bűnszervezetben való elkövetés?

Nem kizárt a bűnszervezet megállapítása akkor sem, ha egyébként egy korábban legálisan működő csoport a szervezete kereteit felhasználva súlyos megítélésű bűncselekmények elkövetését határozza el és azokat meg is valósítja. Ugyanis akkor, ha ezen működés kapcsán fennállnak a bűnszervezet alanyi és tárgyi feltételei, az abban résztvevők magatartása bűnszervezetben elkövetettként értékelendő.

Kizárt az ügyvédi tevékenység gyakorlása az ügyészi jogviszony megszűnését követő két évig
2019. június 17.

Kizárt az ügyvédi tevékenység gyakorlása az ügyészi jogviszony megszűnését követő két évig

Az Üttv. 20. § (3) bekezdése alapján az ügyvéd nem járhat el azon közhatalmi hatáskört gyakorló szerv által gyakorolt eljárásban, amelynél jogviszonya fennállt. Ez a tilalom olyan más közhatalmat gyakorló szerv (jelen esetben bíróság) előtti eljárásra is érvényes, amelyben az a közhatalmat gyakorló szerv (ügyészség) is részt vesz, amellyel az ügyvéd korábban jogviszonyban állt.