Holtpontra jutott az Mt. változtatása körüli vita

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. december 3.
Címkék: , ,
Rovat:
Nem vezetett eredményre a szakszervezetek és Kósa Lajos országgyűlési képviselő egyeztetése. A szakszervezetek szerint a 36 hónapos munkaidőkeret európai uniós irányelvet sért.

Több pontból álló javaslatcsomagot terjeszt kedden a munka törvénykönyvének tervezett módosításához az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottsága elé a Fidesz – közölte Kósa Lajos, a nagyobbik kormánypárt országgyűlési képviselője, aki hétfőn munkavállalói szövetségekkel egyeztetett.

Kósa Lajos újságíróknak elmondta: a munkaidő-beosztás megváltoztatásához a munkavállaló beleegyezésére lenne szükség. Hozzátette: egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén eddig az volt a szabály, hogy havi egy pihenőnapot kellett kötelezően kiadni. Ez a megszakítás nélküli üzemben, a több műszakban dolgozókra és az idényjellegű tevékenységet végzőkre vonatkozik. A kötelezően kiadandó pihenőnapok száma a jövőben kettőre emelkedne, és akármilyen speciális munkaidő keretében foglalkoztatnak valakit, ennyi pihenőnapra jogosult lesz – rögzítette Kósa Lajos.

Az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozók minimálisan havi négy pihenőnapra számíthatnak. Mindkét esetben az egyik napnak vasárnapra kell esnie – jelezte a kormánypárti politikus.

Nem változik az a garanciális szabály, amely arra vonatkozik, hogy a fiatal munkavállalóknál a heti pihenőnap és pihenőidő nem osztható ki egyenlőtlenül.

Kósa Lajos elmondta, túlóra évi 400 órás felső határral csak akkor lenne elrendelhető, ha a munkavállaló ehhez hozzájárul. Ha 15 fő alatti a foglalkoztatotti létszám, akkor ez üzemi megbízott, ha 15 fő feletti, akkor üzemi tanács útján történne. Ha van kollektív szerződés megkötésére felhatalmazott munkavállalói érdekképviselet, akkor a kollektív szerződésben rögzíthető – ismertette.

Kósa Lajos kiemelte: a módosítások kizárólag az egyenetlen munkarendben dolgozókat érintik, a közalkalmazottakra, köztisztviselőkre, a heti normál munkaidő-beosztásban dolgozókra nem vonatkoznak. Megjegyezte: a magyar munkaerőpiacon 10-15 százalék, aki ilyen munkarendben dolgozik.

A munkaerő-kölcsönzőkre vonatkozó változásokat mindenki támogatta – jelezte.

Nem történt érdemi változás a Munka törvénykönyve tervezett módosításainak ügyében, így a három éves munkaidőkeret és a 400 óra maximálisan elrendelhető túlóra kérdésében – így értékelték az MTI által megkérdezett szakszervezeti vezetők a Kósa Lajos országgyűlési képviselővel folytatott hétfői tárgyalásukat. A kialakult helyzet miatt a Liga Szakszervezetek is csatlakozik a Magyar Szakszervezeti Szövetség által december 8-ra meghirdetett demonstrációhoz, a Munkástanácsok Országos Szövetsége pedig kedden hoz határozatot e kérdésben.

A szakszervezeti vezetők elmondták, hogy a Munka törvénykönyvének (Mt.) módosításait a továbbiakban az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottsága tárgyalja kedden és az ott elfogadott tartalommal kerül tovább a tervezet szövege a plenáris ülés elé. A Liga elnöke szerint éppen ezért még mindig kérdéses, hogy mi lesz a módosító törvényjavaslat végleges szövege.

Hozzátette, a Liga az egyeztetésen ismételten arra kérte a kormány oldal képviselőit, hogy vonják vissza a 36 hónapos munkaidőkeretről és a 400 óra túlmunkáról szóló előterjesztésüket és a kialakult helyzetet a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) próbálják megoldani, a munkaadói és a munkavállalói oldal munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó igényeinek ütköztetésével. Kérték mindezt azért, mert a szakszervezetek szerint a 36 hónapos munkaidőkeret európai uniós irányelvet sért, azaz az elfogadása kötelezettségszegési eljárást vonhat maga után.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek:


Vádat emeltek a férfi ellen, akinek gyermeke tűz áldozata lett
2019. szeptember 16.

Gondatlanságból elkövetett emberölés miatt emelt vádat a Pest Megyei Főügyészség azzal a férfival szemben, akinek "óvatlansága miatt" tűz ütött ki egy kosdi ház melléképületében, amelyben kisgyermeke életét vesztette.

A mesterséges intelligencia szabályozása
2019. szeptember 16.

A mesterséges intelligencia szabályozása

Az Európa Tanács egy szakértői bizottság felállításáról döntött, amelynek célja a mesterséges intelligencia jogi szabályozásának kialakítása.