Holtpontra jutott az Mt. változtatása körüli vita

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. december 3.
Címkék: , ,
Rovat:
Nem vezetett eredményre a szakszervezetek és Kósa Lajos országgyűlési képviselő egyeztetése. A szakszervezetek szerint a 36 hónapos munkaidőkeret európai uniós irányelvet sért.

Több pontból álló javaslatcsomagot terjeszt kedden a munka törvénykönyvének tervezett módosításához az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottsága elé a Fidesz – közölte Kósa Lajos, a nagyobbik kormánypárt országgyűlési képviselője, aki hétfőn munkavállalói szövetségekkel egyeztetett.

Kósa Lajos újságíróknak elmondta: a munkaidő-beosztás megváltoztatásához a munkavállaló beleegyezésére lenne szükség. Hozzátette: egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén eddig az volt a szabály, hogy havi egy pihenőnapot kellett kötelezően kiadni. Ez a megszakítás nélküli üzemben, a több műszakban dolgozókra és az idényjellegű tevékenységet végzőkre vonatkozik. A kötelezően kiadandó pihenőnapok száma a jövőben kettőre emelkedne, és akármilyen speciális munkaidő keretében foglalkoztatnak valakit, ennyi pihenőnapra jogosult lesz – rögzítette Kósa Lajos.

Az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozók minimálisan havi négy pihenőnapra számíthatnak. Mindkét esetben az egyik napnak vasárnapra kell esnie – jelezte a kormánypárti politikus.

Nem változik az a garanciális szabály, amely arra vonatkozik, hogy a fiatal munkavállalóknál a heti pihenőnap és pihenőidő nem osztható ki egyenlőtlenül.

Kósa Lajos elmondta, túlóra évi 400 órás felső határral csak akkor lenne elrendelhető, ha a munkavállaló ehhez hozzájárul. Ha 15 fő alatti a foglalkoztatotti létszám, akkor ez üzemi megbízott, ha 15 fő feletti, akkor üzemi tanács útján történne. Ha van kollektív szerződés megkötésére felhatalmazott munkavállalói érdekképviselet, akkor a kollektív szerződésben rögzíthető – ismertette.

Kósa Lajos kiemelte: a módosítások kizárólag az egyenetlen munkarendben dolgozókat érintik, a közalkalmazottakra, köztisztviselőkre, a heti normál munkaidő-beosztásban dolgozókra nem vonatkoznak. Megjegyezte: a magyar munkaerőpiacon 10-15 százalék, aki ilyen munkarendben dolgozik.

A munkaerő-kölcsönzőkre vonatkozó változásokat mindenki támogatta – jelezte.

Nem történt érdemi változás a Munka törvénykönyve tervezett módosításainak ügyében, így a három éves munkaidőkeret és a 400 óra maximálisan elrendelhető túlóra kérdésében – így értékelték az MTI által megkérdezett szakszervezeti vezetők a Kósa Lajos országgyűlési képviselővel folytatott hétfői tárgyalásukat. A kialakult helyzet miatt a Liga Szakszervezetek is csatlakozik a Magyar Szakszervezeti Szövetség által december 8-ra meghirdetett demonstrációhoz, a Munkástanácsok Országos Szövetsége pedig kedden hoz határozatot e kérdésben.

A szakszervezeti vezetők elmondták, hogy a Munka törvénykönyvének (Mt.) módosításait a továbbiakban az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottsága tárgyalja kedden és az ott elfogadott tartalommal kerül tovább a tervezet szövege a plenáris ülés elé. A Liga elnöke szerint éppen ezért még mindig kérdéses, hogy mi lesz a módosító törvényjavaslat végleges szövege.

Hozzátette, a Liga az egyeztetésen ismételten arra kérte a kormány oldal képviselőit, hogy vonják vissza a 36 hónapos munkaidőkeretről és a 400 óra túlmunkáról szóló előterjesztésüket és a kialakult helyzetet a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) próbálják megoldani, a munkaadói és a munkavállalói oldal munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó igényeinek ütköztetésével. Kérték mindezt azért, mert a szakszervezetek szerint a 36 hónapos munkaidőkeret európai uniós irányelvet sért, azaz az elfogadása kötelezettségszegési eljárást vonhat maga után.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek:


Rabszolgatartó családot tartóztattak le
2019. július 18.

Letartóztattak egy 41 éves nőt, valamint a fiát és egyik lányát, mert a gyanú szerint évek óta több embert is rabszolgaként tartottak és használtak ki Pakodon.

Már hat éve működik az elektronikus kapcsolattartás
2019. július 18.

Már hat éve működik az elektronikus kapcsolattartás

Az elektronikus kapcsolattartás 2013. évi bevezetése óta eltelt 6 és fél évben a bíróságokra érkezett elektronikus beadványok és a bíróságok által elektronikus úton kiküldött kiadmányok száma megközelítette a 7 milliót.