Saját választási törvényt fogadott el a boszniai Szerb Köztársaság
Saját, a szövetségitől független választási törvényt fogadott el a boszniai Szerb Köztársaság parlamentje az éjszaka folyamán. A lépést számos nemzetközi bírálat érte pénteken.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Elsőfokú ítéletet hirdetettek annak a férfinak az ügyében, aki bozótvágó késsel megölt egy háromgyermekes családanyát Kőbányán.
Az ítélet tényállása szerint a 22 éves férfi 2019. december 30-án azzal a szándékkal csöngetett be a kőbányai társasházban lakó szomszédjához, hogy valakit megöljön. Amikor az ott lakó édesanya az ajtót résnyire kinyitotta, a férfi belökte azt és egy 44 centiméter hosszúságú bozótvágó késsel többször megszúrta a háromgyermekes nőt. A megtámadott nő gyermekei bemenekültek a szobába, és mobiltelefonon hívtak segítséget. A vádlott a vér látványától megrettenve elmenekült és másnap feladta magát a rendőrségen.
A tényállás azt is tartalmazza, hogy a vádlott néhány nappal a gyilkosság előtt az akkor még 13 éves féltestvérével szexuális cselekményt végzett, amelyről írt a naplójában, továbbá notebookján és mobiltelefonján 18 év alatti lányokról készült pornográf felvételeket tartott.
Az ügyészség aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés, tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális kényszerítés és gyermekpornográfia miatt emelt vádat.
A Fővárosi Törvényszék szerdán kihirdetett elsőfokú ítéletével 20 év fegyházbüntetésre ítélte a férfit aljas célból elkövetett emberölés, hozzátartozója sérelmére elkövetett szexuális visszaélés, valamint gyermekpornográfia bűntette miatt, továbbá elrendelte egy korábban más ügyben kiszabott 2 év, 3 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását is.
Az elsőfokú bíróság a vádhatóság álláspontjával szemben úgy ítélte meg, hogy az emberölésnél nem állapítható meg a különös kegyetlenség, továbbá a szexuális bántalmazásra irányuló aljas indok sem bizonyított. A hozzátartozója sérelmére elkövetett cselekménnyel kapcsolatban a bíróság azt állapította meg, hogy a szexuális cselekmény a sértett beleegyezésével, nem pedig a vádlott kényszerítése nyomán történt. Miután azonban az elkövetés időpontjában a sértett még nem töltötte be tizennegyedik életévét, belátási képessége korlátozott volt, ezért a bíróság szexuális visszaélés bűntettében is kimondta a vádlott bűnösségét.
A büntetés kiszabásakor a bíróság súlyosító körülményként értékelte többek között azt, hogy a vádlott visszaeső, korábban is ítélték már el szexuális cselekmény miatt. Ugyanakkor enyhítő körülménynek tekintette a bíróság, hogy a vádlott feladta magát a hatóságoknak, beismerő vallomást tett és megbánta tettét.
Bár az ügyészség tényleges életfogytiglan kiszabását indítványozta, a bíróság szerint azonban a vádlott a cselekmény elkövetésekor 22 és fél éves, azaz fiatal felnőtt volt, ezért esetében a büntetési célok a hosszú, de határozott idejű szabadságvesztéssel is elérhetők.
Az elsőfokú ítélet nem jogerős: az ügyész az emberölésnél súlyosabb minősítések megállapítása, valamint a szexuális kényszerítésben történő bűnösség megállapítása és súlyosabb büntetés kiszabása miatt jelentett be fellebbezést.
A bíróság a vádlott letartóztatását fenntartotta – közölte a törvényszék.
A Fővárosi Főügyészség közleményében tudatta, hogy tényleges életfogytiglan kiszabása érdekében fellebbezett – derül ki a bíróság közleményéből.
(MTI)
Saját, a szövetségitől független választási törvényt fogadott el a boszniai Szerb Köztársaság parlamentje az éjszaka folyamán. A lépést számos nemzetközi bírálat érte pénteken.
A Belügyminisztérium állásfoglalása szerint tehát olyan ingatlanokba is be lehet jelentkezni, amelyek az építési követelmények szempontjából nem minősülnek lakásnak, illetve amelyek olyan területen fekszenek, ahol a helyi szabályozás lakóépületek építését nem teszi lehetővé.
Négy hónappal az új ESG törvény elfogadását követően jelent meg a törvény első módosítása, amely számos ponton átalakítja, illetve kiegészíti az ESG adatszolgáltatásra, a nyilvántartásokra és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát (SZTFH) megillető hatósági jogkörökre vonatkozó rendelkezéseket. A módosításról Györfi-Tóth Péter, partner, a DLA Piper Hungary ESG szakterületének vezetője és Dránovits Dóra, a DLA Piper Hungary szenior ügyvédje készítettek összefoglalót.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!