Így nyerjünk pert: a jó szakértő aranyat ér

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. február 26.
Címkék: , ,
Rovat:
A mai komplex világban egyre több per dől el a szakértő véleményén. Nagyon nem mindegy ezért, hogy egy peres ügyben ki jár el szakértőként. Szerencsére – nem utolsó sorban az új perrendtartásnak köszönhetően – ez ma már befolyásolható.

Szakszerű volt-e egy kivitelezési munka? Piaci volt-e egy kamatmérték? Tényleg csökkent-e az ingatlanom értéke a szomszédos építkezés miatt? Ezek mind-mind olyan kérdések, amelyeken perek sorsa múlik. De egyúttal olyanok is, amelyek eldöntésére – szaktudás hiányában – a bíróság általában nem vállalkozik és ítéletét szakértő véleményére alapozva hozza meg. Nyilvánvaló ilyenkor a kérdés: egy peres fél el tudja-e érni, hogy olyan szakértő járjon el az ügyben, akinek a véleményében tényleg megbízik? A Jalsovszky Ügyvédi Iroda tapasztalatai szerint a válasz egyre inkább igen.

Irány a közjegyző, mielőtt pereskedünk

„Bárki jogosult arra, hogy még a per kezdete előtt a közjegyzőtől kérje szakértő kirendelését. Ilyenkor a közjegyző – a bírósághoz hasonlóan – a szakértők névjegyzékéből kiválasztja ki a szakvélemény adására általa megfelelőnek tartott személyt. Miért lehet hasznos egy így megszerzett szakvélemény?” – emeli ki dr. Fischer Ádám ügyvéd.

Egyrészt egy olyan időpontban kap a jogvitában érintett fél egy külső szakértői szakvéleményt, amikor a per még el sem kezdődött. Ezért lehetősége van akár arra is, hogy a szakvélemény birtokában úgy döntsön, a pert inkább nem is indítja el. Másrészt, mivel a közjegyzői szakértői véleményről a másik fél nem feltétlenül szerez tudomást, ezért ez egy egyoldalúan felhasználható fegyver: ha mégis elindul a per, a véleményt kérő fél csak akkor és annyiban használja fel a véleményt, amennyiben ez az érdekében áll.

Fontos látni továbbá, hogy bár a szakértő kirendelését kérő félnek elvileg nincs ráhatása arra, hogy ki kerül szakértőként kirendelésre, a kérelemben a szakértővel kapcsolatos elvárásait körülírhatja. Így elérheti azt, hogy a közjegyző által kirendelt szakértő valóban kompetens legyen, és ne menjen tévútra a szakértői bizonyítás.

Magánszakértő: kinek a véleménye?

„A korábbi perjogi szabályok alapján a magánszakértő véleményét bíróságok olyannak tekintették, mintha maga a (magánszakértőt igénybe vevő) peres fél adta volna elő a saját álláspontját. Azaz a felek által hozott magánszakértői vélemény ugyan befolyásolhatta a bíróságot, de annak igazi súlya a per eldöntésében nem volt.” – hangsúlyozza a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.

A tavaly hatályba lépő perrendtartási szabályok azonban ezt a helyzetet lényegesen megváltoztatták. Ha ugyanis valaki álláspontját magánszakértő véleményével támasztja alá, úgy a véleményt a bíróság köteles elfogadni, kivéve, ha a véleménnyel szemben aggály merül fel. Aggályos lehet a vélemény, ha a másik fél beterjeszt egy másik szakértői véleményt, amely homlokegyenest ellentétes konklúzióra jut – ez azonban egy költséges védekezés. Aggályos lehet egy szakértői vélemény akkor is, hogyha az nyilvánvaló hibát tartalmaz. Mivel azonban a bíró általában nem jártas az adott szakértői kérdésben, ezért nem borítékolható, hogy egy szakmailag nyilvánvalónak tűnő hibát egy bíróság is valóban ilyenként értékel.

Építőipari jogviták – a speciális szakvélemény

Tervezési és kivitelezési szerződések esetére egy már korábbi, de sokak által nem ismert jogszabály speciális szakértő igénybevételét teszi lehetővé. A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) szakvéleménye alapvetően akkor kérhető, ha egy építészeti kivitelezési munka teljesítése vitás a felek között. Amellett, hogy a TSZSZ szakértő véleményt nyilvánít arról, hogy a teljesítés szakszerű és szerződésszerű volt-e, és ez alapján mi a jogos díjkövetelés, jogosult véleményt adni a szerződéshez kapcsolódó biztosíték (pl. garancia, zálogjog) érvényesíthetősége tekintetében is.

A TSZSZ szakértői véleménye is komoly súllyal esik latba egy bírósági per során: egyenrangú azzal, mintha a bíróság által kirendelt szakértő járt volna el. Ráadásul egy TSZSZ vélemény egyéb perbeli előnyöket is biztosít az azt lobogató fél számára: így például a bíróságnak a pert soron kívül kell lefolytatnia, és ha a bíróság első fokon megítéli a TSZSZ szakvéleménye szerinti összeget, az már a másik fél fellebbezésére tekintet nélkül is végrehajthatóvá válik.

Melyiket válasszam?

A fenti lehetőségek figyelembe vételével leginkább esetről-esetre érdemes vizsgálni és a teljes pertaktikát szem előtt tartva eldönteni, hogy a peres fél mikor és milyen szakértő segítségét vegye igénybe. Egy jó szakértő kiválasztásában ugyanis akár már a pert megelőzően nyerő helyzetbe lehet kerülni. És ez nem csupán a perbeli esélyeket javítja, hanem egyúttal elősegítheti a peren kívüli (és így jóval olcsóbb és gyorsabb) megegyezést is.

Kapcsolódó cikkek:


Gyermekpornográfia miatt körözött ír férfit fogtak el Budapesten
2019. december 14.

Írországban gyermekpornográfia miatt körözött férfit fogtak el Budapesten; Daniel C. több mint három éve bujkált a magyar fővárosban, a VI. kerületben bérelt lakást, kiadásait pedig abból fedezte, hogy magánórákat adott angoltanárként - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság a police.hu-n szombaton. A Fővárosi Törvényszék elrendelte a férfi átadási letartóztatását és egyszerűsített átadását.

Az ombudsman eljárást indított a kgfb-díjak képzése miatt
2019. december 14.

Az alapvető jogok biztosa vizsgálatot indított a Magyar Autóklub panasza nyomán, miután a szervezet problémákat jelzett a biztosítók által a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) díjának meghatározásához használt bonus-malus rendszer szabályozásával, továbbá az úgynevezett károkozói pótdíj felszámításával kapcsolatban.

Rendkívüli ülésen emelhetik meg a bírók és az ügyészek fizetését
2019. december 13.

Rendkívüli ülést tart kedden az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére, hogy határozzon arról a jogszabályról, amelyet a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldött a törvényhozásnak, és amelynek újbóli elfogadása rendezheti a bírók és az ügyészek fizetésemelését.

Képes beszámoló a Jogi Innovációs Napról
2019. december 13.

Képes beszámoló a Jogi Innovációs Napról

2019. november 29-e nem csupán egy egyszerű nap volt, hanem egy meghatározó lépcsőfok, melyet reményeink szerint még számtalan újabb fog követni az együttgondolkodásban.