Iskolai bántalmazás ügyében döntött az ombudsman

Az alapjogi biztos egy egyedi panaszügy vizsgálata nyomán ismét megállapította, hogy a gyakorlatban nem biztosított a gyermekeket az iskolában ért bántalmazások kivizsgálása, a bántalmazó pedagógusokkal szembeni fellépés. A jelentés szerint az egyedi ügyben nemcsak a szülői panasz érdemi kivizsgálása maradt el súlyosan aggályos módon, hanem egyenesen a bántalmazott gyermeket próbálta az iskola igazgatója eltanácsolni. Az ombudsman részletes ajánlásokkal fordult az iskolához, a fenntartóhoz és a szaktárcához is.

A panaszos édesanya beadványában sérelmezte, hogy a gyermekét az iskolában osztályfőnöke több ízben „fejbe kólintotta”, folyamatosan ordított vele. Elmondta, hogy az ügyben hiába fordult az iskola vezetőjéhez, majd az egyházi fenntartóhoz, a kérdéseire nem kapott érdemi választ. Az ombudsman vizsgálatot indított, amelynek keretében megkereste az iskola igazgatóját és a fenntartó vezetőjét is.

A biztos megállapította, hogy az igazgató eljárásának alapját képező szervezeti és működési szabályzat több szempontból aggályos, nem felel meg a törvényi előírásoknak: nem tartalmazza a panaszkezelés módját és határidejét. A jelentés megállapította, hogy az igazgató a szülőnek nem a jogszabály által előírt formában és tartalommal válaszolt. Rámutatott, hogy e problémák, valamint az, hogy a szülői panaszkezelés során az iskola és a fenntartó eljárása és szerepei összemosódnak, sérti a jogbiztonságot, visszásságot okoz a tisztességes eljáráshoz és – a pártatlanság sérülése miatt – a jogorvoslathoz való joggal összefüggésben. A jelentés hangsúlyozta, hogy az igazgató visszaélt hatáskörével, a bántalmazás miatt a panaszos szülőre és a tanulóra nyomást gyakorolt azzal, hogy a tanulói jogviszony megszüntetésre vonatkozó jogellenes felhívás, az eltanácsolás módszerét alkalmazta. A biztos a szülői kérelem elbírálása kapcsán kifejtette, hogy a fenntartó azt nem bírálta el. A jelentés hangsúlyozza, hogy valamennyi, így az egyházi fenntartónak is minden szülői kérelem tekintetében döntési kötelezettsége keletkezik, amire a törvényben rögzített eljárási rend szerint kell választ adnia.

A biztos az egyedi ügy tanulságai nyomán vizsgálta a bántalmazást elkövető pedagógusokkal szemben alkalmazható munkáltatói intézkedések körét. Felhívta a figyelmet arra, hogy a munkáltatók nem érdekeltek az egyedi esetek érdemi kivizsgálásában, mert a bántalmazás nyilvánosságra kerülése az intézmény megítélését hátrányosan befolyásolhatja. Ha a munkáltató fel is tárja a körülményeket, akkor az elkövetett jogsértés nem kap nyilvánosságot, másrészt a munkáltató jelenleg két lehetőség közül választhat. Figyelmeztetésben részesíti a pedagógust, ami azonban nem érdemi szankció. Dönthet a munkaviszony megszüntetéséről, de ennek – a nyilvánosság hiányában – az a veszélye, hogy a pedagógus egy másik iskolában tovább is folytathatja a bántalmazó tevékenységét.

A jelentés kiemeli, hogy az iskolai bántalmazás kapcsán kimondott határozott tilalom ellenére a jogszabályi környezet, a gyermekek jogainak védelmére hivatott rendőrségi, intézményi, fenntartói, munkáltatói gyakorlat nem nyújt kellő garanciát az intézményes nevelésben-oktatásban a gyermekeket bántalmazó, a felügyeletüket ellátó személyekkel szemben. A biztos utalt a hasonló tárgyú korábban kiadott jelentésre, amely az iskolákban, óvodákban bántalmazott gyermekek esetében a büntetőjogi felelősségre vonás anomáliáit tárta fel; az akkori biztos felkérte a legfőbb ügyészt, hogy tekintse át a szabályozást és gyakorlatot, a kapott válasz szerint azonban nem indokolt, hogy a kérdéskörben bármilyen intézkedés megtételére kerüljön sor. A jelentés így ismét felhívta a figyelmet ezekre a rendszerszintű problémákra.

A biztos a fenntartót arra kérte fel, hogy az egyedi ügyben és a jövőben a szülői kérelmeket törvényi rendelkezések szerint bírálja el, illetve soron kívül ellenőrizze az iskola működésének törvényességét. Kezdeményezte az igazgatónál, hogy a panaszkezelési szabályzat eljárásrendjét egyértelműsítse és a panaszok kezelésénél ennek előírásait alkalmazza. Felkérte az igazgatót, hogy valamennyi tanulója számára a korosztályuknak megfelelően és érhető formában, és a pedagógusok számára is szervezzen az iskolán belüli konfliktusok kezelésével és a tanulók jogaival kapcsolatos előadásokat. Végül kezdeményezte az emberi erőforrások miniszterénél, hogy tekintse át a jelenlegi szabályozást és gyakorlatot az oktatási-nevelési intézményekben előforduló, a gyermekeket a felügyeletükért, gondozásukért felelős személyek által ért bántalmazásokkal szemben.

(ajbh.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Külföldi cégrészesedés: a tranzakciók nagy része érintett lehet
2020. május 29.

2020. május 26-án a Kormány elfogadta a 227/2020. (V.25.) sz. Kormányendeletet, ami 2020. december 31. napjáig új hatósági bejelentési kötelezettséget határozott meg az úgynevezett stratégiai társaságokban történő bizonyos részesedés és egyéb jogosultság szerzésére vonatkozó, illetve egyéb, külföldi vagy külföldi hátterű cégek által megvalósított tranzakciókkal kapcsolatban, hívja fel a figyelmet a Baker Mckenzie budapesti irodájának társasági jog és vállalatfelvásárlási csoportja.