Ismeretlen helyen lévő terhelt esetén az európai elfogatóparancsot is ki kell bocsátani

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. november 7.
Címkék: , , , , ,
Rovat:
Az Európai Unió tagállamainak állampolgárai esetében nem tekinthető a terhelt felkutatására tett intézkedés teljes körűnek abban az esetben, ha a büntetőeljárásban kizárólag hazai elfogatóparancs kibocsátására kerül sor.

Az elsőfokú bíróság a tárgyaláson meghozott ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki lopás bűntettében, ezért őt – mint többszörös visszaesőt – 1 év 10 hónap – börtönben végrehajtandó – szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Kimondta, hogy a szabadságvesztés büntetés háromnegyed részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.
Az ítélet ellen a védő által bejelentett fellebbezés folytán eljárt törvényszék, mint másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt az első- és másodfokú ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében.
A felülvizsgálati indítvány szerint az alapügyben eljárt bíróságok a távollétében hoztak jogerős ügydöntő határozatot, jóllehet 2014. január 15. napjától Ausztriában 4 év 6 hónap szabadságvesztés büntetését töltötte. Erről a tényről a magyar hatóságoknak tudomása volt, tekintettel arra, hogy egy másik büntetőügyében a kiadását kérte Magyarország.
Az alapügyben eljárt bíróságok által megtartott tárgyalásokra idézést nem kapott és vele szemben európai elfogatóparancs kibocsátására sem került sor.

A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt törvényben kizártnak tartotta és azt indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványt tanácsülésen utasítsa el.

A Kúria megállapításai

A Kúria szerint a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 649. § (1) bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg.
A Be. 608. § (1) bekezdés d) pontja szerint a másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező.

A korábbi Be. 529. §-a az ismeretlen helyen tartózkodó vádlottal szemben lefolytatható eljárás feltételeként fogalmazta meg a terhelt önhibáját, azaz, hogy megalapozottan feltehető, hogy a terhelt megszökött vagy elrejtőzött és ezzel tudatosan kivonta magát a büntetőeljárás hatálya alól. Erre a tényre a bíróság csak abban az esetben vonhat helytálló következtetést, ha a terhelt felkutatása érdekében valamennyi, a jogszabályban biztosított intézkedést megtette és az eredménytelen maradt. A korábbi Be. 529. § (2) bekezdésének értelmében ezen eszközrendszer részét képezi az elfogatóparancs is.
Az európai unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 20. cikk (1) bekezdése szerint uniós polgár mindenki, aki valamely tagállam állampolgára. E cikk (2) bekezdés a) pontja értelmében az uniós polgárokat megilleti többek között, hogy jogosultak a tagállamok területén szabadon mozogni és tartózkodni.
Az Európai Parlament és a Tanács 2016. március 9-i (EU) 2016/343. számú Irányelve (a büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítéséről) lehetővé teszi, hogy a tagállamok a terhelt távollétében lefolytassák a büntetőeljárást. Az irányelv szabályozása a tárgyaláson való jelenlét jogának biztosítását tekinti elsődlegesnek. A 8. cikk (1) bekezdése kimondja: a tagállamok biztosítják, hogy a gyanúsítottaknak és a vádlottaknak joguk van a tárgyalásukon jelen lenni. Ugyanakkor a 8. cikk (2) bekezdése szerint a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az olyan tárgyalás, amelynek eredményeként határozat születhet a gyanúsított vagy a vádlott bűnösségéről vagy ártatlanságáról, az érintett személy távollétében is megtartható, feltéve, hogy:
a) a gyanúsítottat vagy a vádlottat kellő időben tájékoztatták a tárgyalásról és a meg nem jelenés következményeiről; vagy
b) a tárgyalásról értesített gyanúsítottat vagy vádlottat általa meghatalmazott vagy az állam által kirendelt védő képviseli.
A (3) bekezdés értelmében a (2) bekezdéssel összhangban meghozott határozat az érintett személlyel szemben végrehajtható.
Az Irányelv 8. cikk (4) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy amennyiben a tagállamok lehetővé teszik a tárgyalásnak a gyanúsított vagy a vádlott távollétében történő megtartását, azonban az e cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek való megfelelés nem lehetséges, mivel a gyanúsított vagy a vádlott ésszerű erőfeszítések megtétele ellenére sem volt fellelhető, a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a határozat ennek ellenére meghozható és végrehajtható. Ebben az esetben a tagállamok biztosítják, hogy a gyanúsítottat vagy a vádlottat a határozatról való tájékoztatáskor, különösen elfogásukkor, tájékoztassák a határozat megtámadásának lehetőségéről és az új tárgyaláshoz való jogról is, vagy valamely más jogorvoslatról, a 9. cikknek megfelelően.
Ez a szabályozás tehát az ott írt feltételekkel az európai jog részévé teszi az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt távollétében való eljárás lefolytatásának a lehetőségét.
Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (továbbiakban: Eutv.) 25. § (1) és (2) bekezdése szerint, ha a terhelttel szemben büntetőeljárást kell lefolytatni, az Európai Unió valamely tagállamában történő elfogása és átadása érdekében a bíróság – feltéve, hogy a bűncselekmény tárgyi súlya ezt indokolja – haladéktalanul európai elfogatóparancsot bocsát ki. Az európai elfogatóparancs olyan cselekmények esetén bocsátható ki, amelyeknél a Btk. szerint a büntetési tétel felső határa legalább egyévi szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés (az alapügy első- és másodfokú eljárása időszakában hatályos normaszöveg).
Mindezekre tekintettel az Európai Unió tagállamainak állampolgárai esetében nem tekinthető a terhelt felkutatására tett intézkedés teljes körűnek abban az esetben, ha a büntetőeljárásban kizárólag hazai elfogatóparancs kibocsátására kerül sor.
A korábbi Be. 529. § (1) bekezdése kizárólag az „elfogatóparancs” kibocsátást írja elő. Ez az unió tagállamainak állampolgárai esetében – más uniós tagállamban feltételezhető lakóhely ismerete nélkül is – magában foglalja az európai elfogatóparancs kibocsátását, mert kizárólag ezzel teljesül az ismeretlen helyen tartózkodó vádlottal szembeni eljárás törvényi feltételrendszere.
Következetes a bírói gyakorlatban abban, hogy amennyiben a terhelt büntetésvégrehajtási- intézetben tartózkodik, akkor a lakó- vagy tartózkodási helyére kiadott, illetve a hirdetményi idézés önmagában nem szabályszerű, mert a terhelt – a fogvatartása folytán és a tárgyalásra szóló előállítása hiányában – nem volt abban a helyzetben, hogy a bíróság tárgyalásáról tudomást szerezzen, és azon megjelenjen (BH 2015.217.).
Mindezek alapján az elsőfokú bíróság a korábbi Be. 529. §-ában megfogalmazott törvényi előfeltételek hiányában folytatta le az ismeretlen helyen tartózkodó vádlottal szembeni külön eljárást. Ennél fogva a terhelt hirdetményi idézésére nem volt törvényes lehetőség. A terhelt tárgyalásra történt idézése nem volt szabályszerű, és ezért a bíróság olyan személy távollétében tartotta meg a tárgyalást, akinek a jelenléte kötelező volt, ami a Be. 608. § (1) bekezdés d) pontja szerint feltétlenül hatályon kívül helyezést eredményező ún. abszolút eljárási szabálysértés.
Erre tekintettel a másodfokon eljárt törvényszéknek az elsőfokú ítéletet hatályon kívül kellett volna helyeznie és az elsőfokú bíróságot új eljárásra kellett volna utasítania.
A Be. 755. § (1) bekezdésének a) és b) pontja értelmében a külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távollétében az eljárás lefolytatásának akkor van helye, ha európai vagy nemzetközi elfogatóparancs kibocsátásának nincs helye, vagy arra azért nem kerül sor, mert a vádiratban az ügyészség végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabására vagy javítóintézeti nevelés alkalmazására nem tesz indítványt, és a terhelt külföldön fogva van.
A Be. 756. § (2) bekezdése szerint, ha a vádemelést követően állapítható meg, hogy a távollévő terhelt külföldön tartózkodik, és a jogszabályi feltételek fennállnak, a bíróság az ügyészség felhívása nélkül folytatja az eljárást, azonban a Be. 756. § (3) bekezdése szerint, ha a terhelt külföldön fogva van, a külföldön tartózkodó terhelttel szembeni eljárás lefolytatásának a vádemelést követően csak a terhelt hozzájárulásával van helye. Ha a terhelt az eljárás folytatásához nem járul hozzá, a bíróság az eljárást felfüggeszti.
A Be. 752. §  (1) bekezdése szerint, ha a vádlott felkutatására tett intézkedések a másodfokú bírósági eljárásban vezettek eredményre, a másodfokú bíróság tárgyalást tűz ki, és azon a vádlottat kihallgatja, ismerteti a vádlott távollétében tartott tárgyalás anyagának lényegét, valamint – ha szükséges – a vádlott által indítványozott további bizonyítást vesz fel.
Mindezek alapján – az időközben hatályba lépett új büntetőeljárási törvény új szabályozására is figyelemmel – a Kúria csupán a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott másodfokú határozatot helyezte hatályon kívül és a másodfokon törvényszéket utasította új másodfokú eljárás lefolytatására.
A kifejtettekre tekintettel a Kúria – a Be. 660. § (1) bekezdés főszabálya alapján tanácsülésen, a Be. 656. § (1) bekezdés főszabálya szerinti összetételben eljárva – a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott másodfokú határozatot – a Be. 663. § (2) bekezdése alapján – hatályon kívül helyezte, és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező törvényszéket új másodfokú eljárásra utasította.
A Kúria a Be. 663. § (3) bekezdése alapján az új másodfokú eljárás lefolytatására vonatkozóan előírta, hogy a törvényszék, mint másodfokú bíróság a Be. 754. § (1) bekezdésére tekintettel a Be. 752. § (1) bekezdésében megfogalmazott szabály maradéktalan biztosításával köteles az eljárást lefolytatni azzal, hogy a Be. 753. § (2) bekezdése értelmében, amennyiben a terhelt a megismételt eljárás során ismételten ismeretlen helyre távozik, a bíróságnak a távollévő vádlottal szembeni eljárás alapján hozott határozata érdemi vizsgálat nélkül hatályában marad. Erre a bíróság a terheltet figyelmeztetni köteles.

(lb.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Elfogadták az adócsomagot
2018. november 13.

Elfogadták az adócsomagot

Nő az alanyi áfamentesség értékhatára, jobban járnak a dolgozó nyugdíjasok, bevezetik a csoportos tao-alanyiságot, két új szochó-kedvezmény érkezik, és a kedvezményes lakásáfa meghosszabbodik bizonyos esetekben. Az Országgyűlés elfogadta az adócsomagot.

Felfüggesztett börtönt kaptak emberkereskedelemért
2018. november 12.

Az ügy elbírálása során az új büntetőeljárási törvény egyik fontos, az eljárás egyszerűsítését és gyorsítását szolgáló újítását, az egyezség lehetőségét alkalmazták.