Ítéletet hirdettek a Szeviép-ügyben
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Szeviép-ügy elsőrendű vádlottját öt év két hónap fogházra, a másodrendűt hat év börtönre, a harmadrendűt öt év két hónap börtönre ítélte első fokon kedden a Szegedi Járásbíróság.
Az útépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével és magasépítéssel is foglalkozó – már felszámolás alatt álló – Szeviép Zrt. egykori vezetőit a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett, különösen jelentős mértékű tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntettben mondták ki bűnösnek. A végrehajtandó szabadságvesztés mellett a vádlottakat öt évre eltiltották gazdasági szervezet vezetésétől, valamint egymillió, illetve 1,25 millió forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezték őket.
A hitelezők és a magyar állam a per során bejelentette polgári jogi igényét a bíróság egyéb törvényes útra utasította, azzal, hogy további két hónapra fenntartotta a vádlottak vagyonának zár alá vételét. A felszámoló által előterjesztett polgári jogi igényt pedig – formai hibák miatt – a bíróság érdemben nem bírálta el.
A vádlottak a milliárdos forgalmat lebonyolító gazdasági társaság vezetői voltak. A részvénytársaság gazdasági mutatói a 2008-tól romlani kezdtek, legkésőbb 2009 elejére fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe került, és az esedékes tartozásait nem tudta határidőben maradéktalanul teljesíteni. A cég április 18-án fizetésképtelenné vált, júniusban csődeljárás indult ellene. A hitelezők között nem jött létre csődegyezség, ezért a bíróság 2010 augusztusában elrendelte a felszámolását, amely alatt hozzávetőleg 6,5 milliárd forint hitelezői igényt vettek nyilvántartásba.
A vádirat szerint a jelentős vagyonvesztését az okozta, hogy a vádlottak igazgatósági tagként, egyhangú döntéseikkel 2007-től rendszeresen és nagy összegben nyújtottak kölcsönöket az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon a teljes egészben vagy részben a zrt. tulajdonában álló gazdasági társaságoknak, valamint magánszemélyeknek – köztük az egyik vádlottnak – és sportszervezeteknek. A több esetben likviditási problémákkal küzdő társaságok annak ellenére kaptak hitelt, hogy már a kölcsönadáskor jelentős tartozást halmoztak fel a céggel szemben, így a visszafizetésre nem volt reális esélyük.
Az ítélet szerint a vádlottak a hitelnyújtásról hozott döntéseikkel a vállalkozás vagyonát 1,45 milliárd forinttal csökkentették. A másodrendű vádlott emellett még több mint 80 millió forintnyi, más cégeknek nyújtott hitelt is elengedett. A felszámolási eljárásban az okozott kárból 745 millió forint térült meg.
A bíróság elvetette a vádlottak védekezését, amely szerint a cég fizetésképtelenségét a gazdasági válság, a piaci viszonyok megváltozása okozta. Cégvezetőként kötelességük lett volna a rájuk bízott vagyon növelése vagy legalábbis megőrzése. Az ésszerűtlen – összességében a Szeviép Zrt. alaptőkéjét is meghaladó nagyságú – kölcsönkihelyezésekkel azonban megszegték ezt a kötelezettségüket. A döntéseket nem előzte meg a szükséges elemzés, és a vádlottak olyankor is újabb hitelekről döntöttek, amikor az adós még részben sem törlesztett.
Az ügyész, valamint a tárgyaláson jelenlévő harmadrendű vádlott és védője három nap gondolkodási időt kért. Az ítélettel szemben az első- és másodrendű vádlott védője felmentésért fellebbezett, így a döntés nem jogerős.
Az ügyészség indítványozta a másodrendű vádlott – aki ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás kíséreltének gyanúja miatt egy másik büntetőeljárás is folyik – letartóztatását, valamint az első- és harmadrendű vádlott bűnügyi felügyeletének elrendelését. A bíróság az indítványt elutasította, ez ellen az ügyészség fellebbezett.
(MTI)
