Itthon is utat tör a precedensjog

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A legtöbben hallottak már az angolszász precedensjog és a kontinentális bíróságok közti különbségről – ahogy talán arról is, hogy Magyarország eddig egyértelműen az utóbbi táborhoz tartozott. Azonban egy, a napokban elfogadott törvénymódosítás komoly lépést jelent az ellenkező irányba, amely által több ezer kúriai ítélet válhat egyik napról a másikra precedenssé. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalója.

Mi az a precedensjog?

Az angolszász országok bíróságai főként korábbi határozatokra alapozzák döntéseiket: azonos tények mellett az alsóbb bíróságok nem vonhatnak le más következtetést. Ezért egy jó pillanatban megtalált 150 éves precedens sorsfordító lehet az ügy szempontjából. Az angol fogyasztóvédelmi jog egyik alapköve máig az az 1932-es döntés, amely egy üveg sörben talált csiga miatti perben született.

Ezzel szemben a kontinentális modellben az adott ügyben eljáró bíró a jogszabály keretei között szabadon dönthet. Ez azt jelenti, hogy elvileg még egy korábbi, ugyanolyan ügyben hozott felsőbírósági döntés sem kötelező rá nézve. Ezen az elven alapult hazai jogrendszerünk – legalábbis mostanáig.

Hogy teremtődik a precedens?

A legfelsőbb bírói szervünk, a Kúria már jelenleg is kiadhat ún. jogegységi határozatokat, amelyek a bíróságokra nézve kötelezők, így lényegében jogszabályként működnek. Ezzel a lehetőséggel a Kúria csak szükség esetén élt, a jogegységi döntések száma eddig elenyésző volt.

Az Országgyűlés által a napokban elfogadott törvény azonban jelentősen kiszélesíti a Kúria „jogalkotó” szerepét. „Az új szabály szerint a bírák a jövőben már nem csupán a jogegységi határozatokban tett megállapításoktól nem térhetnek majd el, hanem lényegében a Kúria összes eseti döntésében kifejtett jogértelmezést is követniük kell. Ezzel tízezres nagyságrendben válnak precedenssé a Kúria eddig csak ajánlási céllal közzétett egyedi határozatai is.” – magyarázza dr. Dobos Zoltán, a Jalsovszky szakértője.

Ha egy adott ügy bírája valamilyen ok miatt mégis szeretne eltérni a Kúria e precedenseitől, ezt még mindig megteheti, azonban az eltérést a határozatában indokolnia kell. Az eltérések felett a Kúria őrködik majd: a felek az eltérést jogorvoslati kérelmeikben is támadhatják, végső soron pedig úgynevezett „jogegységi panaszt” nyújthatnak majd be a Kúriához. A jogegységi panaszt egy, a Kúria elnöke által vezetett testület, az úgynevezett jogegységi panasz tanács bírálja majd el. Ha a tanács szerint a bíró megalapozatlanul tért el a közzétett precedenstől, akkor az alapügyben hozott határozatot hatályon kívül helyezi, és a bíróságot új eljárásra, továbbá jogegységi eljárás lefolytatására utasítja.

Kérdések és lehetőségek

A precedensjog meghonosítása nem feltétlenül ördögtől való ötlet, ráadásul az EU-jog alkalmazása miatt már a magyar jogászoknak is lett benne némi gyakorlata. Emellett az új rendszer új lehetőségeket is teremt, hiszen a precedenstől való eltérés önmagában is hivatkozható lesz a jogorvoslati eljárások során. Azonban, főként a kezdeti időszakban, sok gyakorlati nehézség is felmerülhet.

Várhatóan újult erővel törnek majd felszínre a precedensek kereshetőségével kapcsolatos problémák. Mostantól ugyanis minden eddiginél fontosabb lesz, hogy hatékonyan lehessen keresni a közzétett határozatok között. Márpedig a bíróságok honlapján elérhető kereső a fejlesztések ellenére is még mindig fájóan nehézkes – főleg a modern keresőköz szokott felhasználók számára.

Azt se feledjük, hogy a sok ezer közzétett határozat között azért akadnak olyanok, amelyek egymásnak is ellentmondanak. Izgalmas, de a peres feleknek olykor frusztráló jogászi feladat lesz majd annak kifejtése, hogy egy-egy, látszólag releváns precedens miért nem alkalmazható mégsem.

---