Január végéig meghosszabbították a teljes határellenőrzést Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Magyarország teljes schengeni belső határszakaszán ideiglenesen visszaállított határforgalom-ellenőrzést és határőrizetet a kormány január 31-én 24 óráig meghosszabbította – közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese a csütörtöki online sajtótájékoztatón.

Kiss Róbert alezredes elmondta, hogy a rendelkezés szerdán meg is jelent a Magyar Közlönyben. Jelezte, hogy a teljes schengeni belső határszakaszon 130 közúti, vasúti és vízi átkelő található, ezek közül közúton tíz helyen biztosított a személy- és teherforgalomnak a beléptetés.

Tájékoztatása szerint a kizárólag a személyforgalom számára történő beléptetéshez közúton harminc, vízi úton két határátkelőhelyet jelöltek ki, a további 88, kisebb jelentőségű erdei dűlőút, turistaút, kavicsos- és földutak lezárásáról változatlanul intézkednek.

Emlékeztetett, a kormány döntése értelmében csütörtöktől mentesülnek a maszkviselési kötelezettség alól az értelmi fogyatékkal élő emberek.

Több mint ötszáz embert büntettek maszkszabály miatt

A rendőri intézkedésekről szólva az alezredes azt mondta, a maszkviselési szabályok megszegése miatt szerdán 664 emberrel szemben léptek fel a rendőrök, az erről szóló kormányrendelet szeptember 21-ei megjelenése óta már összesen 8759 emberrel szemben intézkedtek.

Tízezer több lakosú települések közterületén 616 ember nem viselte maszkot, ami az előző naphoz képest jelentős, 59 százalékos emelkedés. Hatvan embert figyelmeztettek, 518 esetben helyszíni bírságot, 38 esetben pedig szabálysértési feljelentést tettek. A tömegközlekedésben és a megállókban 15, míg üzletekben és bevásárlóközpontokban 33 esetben intézkedtek a maszkviselés figyelmen kívül hagyása miatt – sorolta.

Kiss Róbert elmondta, az üzletek, a vendéglátóhelyek és a szolgáltatók korlátozott nyitvatartásának ellenőrzésekor két üzletet zártak be, így a jogszabály hatálybalépése óta ilyen szabályszegés miatt 76 üzletet zárattak be ideiglenesen. Az üzletekre, vendéglátóhelyekre, a szálláshelyekre, valamint a szabadidős létesítményekre vonatkozó korlátozások megszegése miatt 483 rendőri intézkedésre volt szükség, ebből 125 esetben volt megállapítható az üzemeltető vagy a tulajdonos felelőssége.

Egy hónapra bezártak egy venndéglátó helyet

Az egyik budapesti fodrászatban és bisztróban az alkalmazottak, illetve egyes vendégek nem viselték, vagy nem megfelelően viselték a maszkot; a szabálysértőkkel szemben szankciót szabtak ki, a fodrászatot hét, a vendéglátóhelyet pedig harminc napra bezárták – tette hozzá.

Kifejtette, a kijárási tilalmat és korlátozást az elmúlt napon 259-en szegték meg, november 4-től a rendőröknek összesen 6503 szabályszegővel szemben kellett intézkedniük. A személyforgalmi tranzitútvonalakon és korridorokon szerdán 35 alkalommal ellenőriztek. Szeptember 1-je óta 6430 ilyen ellenőrzést végeztek a rendőrök.

Közlése szerint az elmúlt napon 16 852 alkalommal ellenőrizték a hatósági házi karanténban lévőket, szerdán 8517, összesen már 45 750 ilyen korlátozó intézkedést rendeltek el. Az elektronikus ellenőrzést szolgáló mobiltelefonos applikációra eddig 3728-an regisztráltak.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.