Januártól névtelen lehet a közérdekű bejelentés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országgyűlés elfogadta a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvényt, amely 2014. január 1-jétől új feladatkört is meghatároz az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának. Az ombudsman hivatala megkezdte a szükséges személyi és technikai feltételek kialakítását.


A törvény értelmében 2014. január 1-jétől szóban vagy írásban, bárki fordulhat panasszal, illetve közérdekű bejelentéssel az állami vagy a helyi önkormányzati szervhez. A törvény célját a jogalkotó elsődlegesen az állami szervek működésébe vetett közbizalom növelésében, az állami működés jobbá tételében, a korrupció elleni hatékonyabb fellépésben jelölte meg.

A törvény a bejelentő védelmében meghatározza, hogy a panaszos vagy a bejelentő személyes adatai csak az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szervnek adhatók át, amennyiben a szerv a törvény alapján jogosult az adatok kezelésére – vagy ha az adatok továbbításához a panaszos vagy közérdekű bejelentő egyértelműen hozzájárult. 

A közérdekű bejelentő emellett azt is kérheti, hogy személyes adatai kizárólag az alapvető jogok biztosa és hivatala számára legyenek hozzáférhetőek. 

Ebben az esetben a bejelentő az alapvető jogok biztosának – a most még fejlesztés alatt álló elkülönített elektronikus rendszerén – tehet majd közérdekű bejelentést, amelyet a hivatal anonimizál (úgy dolgozza fel, hogy a bejelentés ne tartalmazzon a közérdekű bejelentő azonosítását lehetővé tevő adatot) és a közérdekű bejelentést ebben az anonimizált formában továbbítja az ügyben eljáró hatósághoz.

Az ombudsman mindemellett – a hatáskörét szabályozó törvény keretei között – közvetlenül is vizsgálhatja a közérdekű bejelentések kezelésének gyakorlatát.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala megkezdte a felkészülést a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló  törvényben foglalt új feladata végrehajtására. Az ombudsman a rendszer működéséről, igénybe vételének módjáról a törvény hatályba lépését megelőzően ad részletes tájékoztatást, amelyet megjelentet a hivatal honlapján is.


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 27.

Ruszofóbiával bővül az orosz btk.

Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.

2024. szeptember 27.

Magyarország az Európai Mestersége Intelligencia Testület első elnöke

Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.

2024. szeptember 27.

110 éves a Pesti Központi Kerületi Bíróság

2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.