Járattörlések: a légvonalban mért távolság számít


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A légijárat törlése vagy késésekor az indulási és az érkezési repülőtér közötti légvonalban mért táv alapján kell számítani a kártérítést.


A csatlakozással közlekedő légi járat törlése vagy jelentős késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítást az indulási és az érkezési repülőtér között közvetlen járattal megtett, légvonalban mért távolság alapján kell kiszámítani akkor is, ha ez utóbbi rövidebb a ténylegesen megtett távolságnál – közölte az Európai Unió Bírósága csütörtökön.

A luxembourgi székhelyű bíróság ítéletének indoklásában hangsúlyozta, a kártalanítás kiszámítását nem befolyásolja az, hogy egy átszállásos repülőút késésében, vagy járattörlésében érintett utasok végső célállomásukat közvetlen járattal vagy csatlakozó járatokkal érik el. Az utasokat mindkét esetben egyenlően kell kezelni a kártalanítás összegének kiszámításakor.

Az ügy előzménye, hogy három utas a Brussels Airlines által üzemeltetett járattal, brüsszeli átszállással utazott Rómából Hamburgba. Mivel az eredetileg tervezett érkezési időhöz képest jelentős késéssel érkeztek Hamburgba, kártalanítás iránti keresetet indítottak a helyi bíróság előtt.

[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]

 

Az esetben eljáró német bíróság arra kereste a választ, hogy a csatlakozással teljesített repülőút esetében a járat által megtett távolságot az indulási és az érkezési repülőtér között légvonalban mért távolság (vagyis a Róma és Hamburg közötti 1326 kilométer), vagy pedig a ténylegesen megtett távolság (azaz 1656 kilométer, amely a Róma és Brüsszel közötti 1173 kilométerből, valamint a Brüsszel és Hamburg közötti 483 kilométerből tevődik össze) alapján kell-e kiszámítani.

A bíróság döntése szerint az, hogy közvetlen vagy csatlakozó járatról van-e szó, nem befolyásolja az utasokat ért kényelmetlenség nagyságrendjét, ezért a kártalanítás összegének meghatározásakor minden esetben az indulási és az érkezési repülőtér között közvetlen járattal megtett, légvonalban számított távolságot kell figyelembe venni. Az, hogy a csatlakozás miatt a ténylegesen megtett távolság meghaladja az indulási és az érkezési repülőtér közötti, légvonalban számított távolságot, nem befolyásolja a kártalanítás kiszámítását.

A bíróság tájékoztatása szerint a vonatkozó jogszabály úgy rendelkezik, hogy az utasoknak 250 euró (mintegy 77 ezer forint) kártalanítás jár minden 1500 kilométeres vagy annál rövidebb légi járat, illetve 400 euró (mintegy 125 ezer forint) minden 1500 kilométernél hosszabb, unión belüli járat három órás vagy azt meghaladó késése esetén.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Így működik a közösségi finanszírozás

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.

2024. április 25.

NMHH: reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága