Jelentős hatású döntés született: elutasította az Európai Unió Bírósága Magyarország és Lengyelország keresetét


A Bíróság elutasította Magyarország és Lengyelország által benyújtott, a jogállamisági mechanizmus ellen irányuló kereseteket.

A mechanizmus megfelelő jogalappal lett elfogadva, összeegyeztethető az EUSZ 7. cikk szerinti eljárással, és tiszteletben tartja különösen az Unióra ruházott hatáskörök korlátait, valamint a jogbiztonság elvét – olvasható az Európai Unió Bírósága sajtóközleményében.

2020. december 16-án a Parlament és a Tanács a jogállamiság elveinek valamely tagállamban történő megsértése esetén az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről
szóló rendeletet fogadott el – idézi fel a közlemény. A rendelet a Tanács számára lehetővé teszi, hogy a Bizottság javaslata alapján védelmi intézkedéseket – például az uniós költségvetésből történő kifizetések felfüggesztésére vagy az uniós költségvetésből finanszírozott program(ok) jóváhagyásának felfüggesztésére irányuló intézkedést – fogadjon el. Magyarország és Lengyelország keresetet nyújtott be a Bírósághoz a rendelet megsemmisítése iránt.

A Bíróság először is a rendelet jogalapját illetően kimondja, hogy a rendelet szerinti eljárás csak akkor indítható meg, ha alapos ok van megállapítani nemcsak azt, hogy valamelyik tagállamban a
jogállamiság elveinek megsértésére kerül sor, hanem mindenekelőtt azt is, hogy a jogállamiság elveinek megsértése kellően közvetlenül érinti az uniós költségvetéssel való hatékony és
eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, illetve ennek a kockázata komolyan fennáll. A rendelet alapján hozható intézkedések továbbá kizárólag az uniós költségvetés végrehajtásával függnek össze, és az intézkedések mindegyike az uniós költségvetésből származó finanszírozásnak a jogállamisági elvek megsértése, illetve annak kockázata által az uniós költségvetésre gyakorolt hatás függvényében történő mérséklésére irányul. Következésképpen a rendelet az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek megsértéséből kellően közvetlenül következő érintettségével szembeni védelmére, nem pedig önmagában véve a jogállamisági elvek megsértésének szankcionálására irányul.

Másodszor a Bíróság azt állapítja meg, hogy a rendelettel bevezetett eljárás nem kerüli meg az EUSZ 7. cikk szerinti eljárást, és tiszteletben tartja az Unióra ruházott hatáskörök korlátait.

Harmadszor, a Magyarország és Lengyelország által a jogbiztonság elvének különösen amiatt történő megsértésére alapított érvvel kapcsolatban, hogy a rendelet nem határozza meg a
„jogállamiság” fogalmát, illetve elveit, a Bíróság hangsúlyozza, hogy a rendeletben szereplő, a jogállamiság fogalmi elemeinek tekinthető elveket (a rendelet szerint e fogalom magában foglalja a törvényesség elvét, amely magában hordozza az átlátható, elszámoltatható, demokratikus és pluralista törvényhozási eljárás meglétét; a jogbiztonság elvét; a végrehajtó hatalom
önkényessége tilalmának elvét; a független és pártatlan bíróságok által biztosított hatékony bírói jogvédelem elvét, az igazságszolgáltatáshoz való jogot is beleértve, az alapvető jogok tekintetében is; a hatalmi ágak szétválasztásának elvét; valamint a megkülönböztetés tilalmának elvét és a törvény előtti egyenlőség elvét) az ítélkezési gyakorlatában részletesen kifejtette, azok a tagállamok által saját jogrendjükben is elismert és alkalmazott közös értékekből erednek, továbbá a „jogállamiság” olyan fogalmából következnek, amelyben a tagállamok osztoznak és amelyet a saját alkotmányos hagyományaikból eredő közös értékként fogadnak el. Következésképpen a Bíróság úgy ítéli meg, hogy a tagállamok kellő pontossággal meg tudják határozni az egyes elvek lényeges tartalmát és az azokból eredő követelményeket.

Ilyen körülmények között a Bíróság teljes egészében elutasítja a Magyarország és Lengyelország által benyújtott kereseteket.

A teljes sajtóközlemény elolvasható itt: https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2022-02/cp220028hu.pdf

Az ítéletek és az azokról készült összefoglalások teljes szövege itt: https://curia.europa.eu/juris/documents.jsf?num=C-156/21 és itt: https://curia.europa.eu/juris/documents.jsf?num=C-157/21

(curia.europa.eu)


Kapcsolódó cikkek

2020. december 2.

Antonio Costa: nem nyitható újra a jogállamisági mechanizmusról szóló megállapodás

Nem nyitható újra a német soros EU-elnökség és az Európai Parlament között létrejött megállapodás a jogállamisági mechanizmus szükségességéről az uniós keretköltségvetéssel és a helyreállítási alappal összefüggésben – jelentette ki Antonio Costa portugál miniszterelnök az Európai Unió januártól kezdődő soros portugál elnökségi programját bemutató szerdai sajtótájékoztatón az uniós parlamentben.
2021. december 6.

Bevethető a jogállamisági mechanizmus

Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoki indítványa szerint megfelel az uniós jognak az Európai Bizottság által beterjesztett jogállamisági mechanizmus. Ezzel a rendszerrel felfüggeszthetik az uniós péntek kifizetéseit, ha rendszerszintű visszaéléseket tapasztalnak.