Jogorvoslati lehetőségról hozott elvi határozatot a Kúria

Amennyiben az igénylő részére az elhunyt jogszerző után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került, a hozzátartozói nyugellátás feléledése iránti igény elbírálására a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága rendelkezik hatáskörrel, melynek elsőfokú határozata ellen nem fellebbezés, hanem kereseti kérelem nyújtható be.

Az alapügy

[1] Felperes férje, néhai J. G. 2007. április 30-án elhalálozott. A felperes 2007. április 30-tól 2008. április 29. napjáig ideiglenes özvegyi nyugdíjban részesült, majd az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága 2016. december 13-án kelt határozatával a felperes részére az özvegyi nyugellátás újbóli megállapításáról rendelkezett 2016. július 1. napjától 2017. június 30. napjáig terjedő időre.

[2] A felperes 2017. november 27-én előterjesztett igényében elhunyt férje jogán az özvegyi nyugdíj feléledésének megállapítását kérte. Az alperes a 2017. december 11-én kelt  határozatában a felperes J. G. jogán özvegyi nyugdíj feléledése iránti igényét elutasította a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tny.) 53. § (1) bekezdés b) pontja, 47. § (2) bekezdése és 4. § (1) bekezdése alkalmazásával, a felperes fellebbezési jogát a Tny. 95. § (3) bekezdése alapján zárta ki.

A felperes keresete és az alperes védirata

[3] A felperes kereseti kérelmében a társadalombiztosítási szerv határozatának felülvizsgálatát kérte.

[4] Az alperes a keresetlevél visszautasítását a Közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (továbbiakban: Kp.) 42. § (1) bekezdése, valamint 37. § (1) bekezdés a)-d) és f)-g) pontjai figyelembevételével kérte.

A jogerős ítélet

[5] A közigazgatási és munkaügyi bíróság az alperes 2017. december 11-én kelt határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolyatására kötelezte a Kp. 80. § (3) bekezdése, 89. § (1) bekezdés b) pontja, a Tny. 95. § (3) bekezdése, a Magyar Államkincstárról szóló 310/2017. (X.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Krm.) 6. § (1) bekezdése, 7. § (1)-(3) bekezdése, a Tny. végrehajtására kiadott 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet (továbbiakban: Tnyvhr.) 1. § (1)-(3) bekezdése, 2. § (1) bekezdése, 1. számú melléklete, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 96. §-a és 98. § (1) bekezdése alkalmazásával.

A bíróság az idézett jogszabályhelyekből arra a következtetésre jutott, hogy az alperes a felperes által megfelelő, a jogszabályban előírt formában benyújtott igénybejelentését követően nem hozott elsőfokú határozatot, hanem egyfokú eljárásban utasította el a felperes igényét. A nyugdíjbiztosítási ellátások körében a hozzátartozói nyugellátás, így az özvegyi nyugdíj elbírálása esetén is a Tny. 95. § (1) bekezdése fellebbezési jogot biztosít. Az alperes a hozzátartozói özvegyi nyugellátás tárgyában elsőfokú határozatot nem hozott, így jogellenesen hozta meg „másodfokú határozatát”.

A bíróságnak az alperes eljárási szabályszegése folytán nem volt lehetősége az érdemében első fokon el nem bírált kérelmet elbírálni; az alperes határozatát lényeges alaki hiányossága miatt nem létezőnek kell tekinteni, ami azt jelenti, hogy a felperes igényéről az alperesnek az új eljárásban kétfokú közigazgatási eljárásban kell a határozatot hoznia.

WK - III. Versenyjogi Konferencia

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[6] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte a Tnyvhr. 3. § (4) bekezdésébe, a Tny. 95. § (3) bekezdésébe és a Ket. 109. § (1) bekezdés a) pontjába ütközés okán.

[7] Az alperes érvelése szerint a Tny. és a Tnyvhr., mint elsődleges jogszabályok a társadalombiztosítási nyugellátások iránti igények elbírálása során alkalmazandóak. A hatásköri szabályokat a Tnyvhr. 1.-3. §-ai határozzák meg. A Tnyvhr. 3. § (4) bekezdése a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hatásköréről rendelkezik, mely hatásköri szabály figyelmen kívül hagyásával hozta meg a közigazgatási és munkaügyi bíróság az ítéletét.

A Tnyvhr. 3. § (4) bekezdése értelmében a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság jár el nyugdíjbiztosítási igazgatósági szervként a hozzátartozói nyugellátások megállapításával kapcsolatos ügyekben. Az elhunyt jogszerző után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került, ezért a felperes özvegyi nyugdíj feléledése iránti igénye elbírálására a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak volt hatásköre. A Krm. 6. § (1) bekezdése a Magyar Államkincstár nyugdíjfolyósító szerveként határozza meg a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot, ami azt jelenti, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság jár el első fokon az özvegyi nyugdíj feléledésével kapcsolatos hatósági ügyekben országos illetékességgel. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság első fokon eljáró nyugdíjbiztosítási igazgatási és nyugdíjfolyósító szerv egyfokú eljárásban jár el.

[8] A Tny. 95. § (3) bekezdése értelmében a Tny. szabályait abban az esetben kell alkalmazni, ha a Tny. másképp nem rendelkezik. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatósági eljárásaiban fellebbezésnek akkor van helye, ha első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala jár el.

[9] A Ket. 100. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése kizárja a fellebbezést a döntés ellen abban az esetben, ha azt egyéb törvény is kizárja. Tekintettel arra, hogy első fokon nem a fővárosi és megyei kormányhivatal járt el, hanem a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, ezért az elsőfokú határozat ellen nem fellebbezésnek, hanem bírósági felülvizsgálatnak volt helye. A jogszabályi rendelkezések alapján a bíróság iránymutatása, mely szerint kétfokú közigazgatási eljárásban járjon el az alperes és hozzon határozatot, nem végrehajtható.

A Kúria döntése és jogi indokai

[10] A felülvizsgálati kérelem megalapozott az alábbiak szerint.

[11] A Tnyvhr. 1.-3. §-ai tartalmazzák a hatásköri szabályokat. A Tnyvhr. 1.§-a értelmében nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként járnak el a járási hivatalok, a kormányhivatalok, a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság), és a Kincstár Központi szerve. A Tnyvhr. 3. § (4) bekezdés ab) pontja értelmében a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv jár el, ha az elhunyt jogszerző után a hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került. A Krm. 6. § (1) bekezdése a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot a Magyar Államkincstár különös hatáskörű, országos illetőségű szerveként jelöli meg.

[12] Nem vitatottan a felperes az ideiglenes özvegyi nyugdíjban, majd 2017. június 30-ig özvegyi nyugellátásban részesült, ezt követően terjesztette elő igényét özvegyi nyugdíj feléledésének megállapítása iránt. Mivel a felperes részére az elhunyt jogszerző (néhai férje) után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került, a feléledés iránti igénye elbírálására a Tnyvhr. 3. § (4) bekezdése értelmében a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága rendelkezett hatáskörrel.

[13] A Tny. 95. § (3) bekezdése a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek határozatai ellen abban az esetben enged fellebbezést, ha elsőfokon a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi, kerületi) hivatala járt el és törvény ettől eltérően nem rendelkezik.

[14] A perbeli esetben az elsőfokú határozatot a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hozta, ezért a Tnyvhr. 95. § (3) bekezdésére figyelemmel, törvény eltérő rendelkezése hiányában, a határozata ellen nem fellebbezésnek, hanem közvetlenül a bírósághoz fordulásnak (kereseti kérelem benyújtásának) van helye.

[15] A fentebb kifejtettekre figyelemmel a Kúria a közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletét a Kp. 121. § (1) bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte, a bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.

[16] A bíróság téves jogi álláspontja folytán a felperes kérelmét érdemében nem vizsgálta, ezért az új eljárásban a kereseti kérelemről kell érdemében döntenie.

(kuria-birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Elfogadta az Igazságügyi Bizottság az OBH elnökének beszámolóját
2019. november 13.

Elfogadta az Igazságügyi Bizottság az OBH elnökének beszámolóját

Vita nélkül fogadta el és terjeszti az Országgyűlés elé az Igazságügyi Bizottság az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének 2018. évi beszámolójáról szóló határozati javaslatát, miután a testület mai ülésén meghallgatta dr. Répássy Árpád elnökhelyettes tájékoztatását.

Ellenérték vagy kártérítés: áfa szempontból nem mindegy
2019. november 12.

Az Európai Unió Bírósága a közelmúltban újfent kijelentette, hogy a szerződésben kikötött kártérítés vagy kötbér is minősülhet egy szolgáltatás ellenértékének áfa szempontból. Ez azért nem mindegy, mert az ellenérték áfás, a kártérítés viszont nem. Mindez különösen az ún. hűségidős, vagy az egyéb határozott idejű szolgáltatásokat érintheti.

Helyreigazítás
2019. november 12.

Helyreigazítás

Az MTI közleménye nyomán 2019. november 8-án megjelent "Letartóztattak egy volt bírót" című cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy a gyanúsított nyugdíjazásáig többek között a Fővárosi Ítélőtáblán dolgozott bíróként.