Jogszerűen gyűjthető aláírás magánterületen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria megalapozottnak találta a Momentum Mozgalom felülvizsgálati kérelmét egy aláírásgyűjtési ügyben, amelyben egy bevásárlóközpont tulajdonosa nyújtott be kifogást a szervezettel szemben, azért, mert a bevásárlóközpont parkolójában gyűjtöttek aláírásokat az április 8-i országgyűlési választásokra.


A Kúria tudatta: megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatát (a budapesti 4. számú országos egyéni választókerületi választási bizottság (oevb) határozatára is kiterjedően), és elutasította a kifogást a Momemtum aláírásgyűjtése ügyében.

A közleményében emlékeztettek: egy vállalat február 23-án nyújtott be kifogást az oevb-hez a választási eljárásról szóló törvény szerint az ajánlásgyűjtés szabályainak, valamint az alaptörvényben foglalt tulajdonjog megsértése miatt. 

A kifogásban az áll: a Momentum aktivistái február 21-én a cég tulajdonában lévő területen engedély nélkül gyűjtöttek aláírásokat az országgyűlési választásra. Az aktivisták a biztonsági szolgálat felhívására nem hagyták el a bevásárlóközpont területét, amely magánterület. A biztonsági szolgálat kérésére a kiérkező rendőrök a helyszínen nem intézkedtek. Másnap a szervezet aktivistái ismételten megjelentek és ajánlásgyűjtésbe kezdtek, majd a biztonsági szolgálat felhívására ismét nem hagyták el a helyszínt.

[htmlbox beszedleiro]

 

Közölték: az oevb megállapította, hogy az ajánlásgyűjtés magánterületen történt. Álláspontja szerint megvalósítja a választási eljárásról szóló törvény szerint a polgárok zaklatásának tilalmát az, hogy a Momentum aktivistái a bevásárlóközpont területén a tulajdonos engedélye nélkül, sőt, ellenzése ellenére gyűjtöttek aláírásokat. Az oevb megállapította az említett törvényben foglalt ajánlásgyűjtési szabályok, valamint a tulajdonjog védelmének megsértését, és eltiltotta a szervezetet a további jogsértéstől.

A Momentum az NVB-hez fellebbezett, amely – eltérő indokokkal – helybenhagyta az oevb határozatát. Arra hivatkoztak, hogy az említett törvényben szereplő azon szabály, amely szerint „bárhol” gyűjthető ajánlás, nem értelmezhető úgy, hogy a magántulajdonban álló területen a tulajdonos engedélye nélkül is lehetne, valamint kimeríti a törvény szerinti zaklatás fogalmát, ha a bevásárlóközpontba fogyasztási, vásárlási szándékkal érkező választópolgárokat ajánlásgyűjtés, illetve kampányolás céljából megszólítják, megállítják.

Ezt követően a Momentum felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, amely megállapította, hogy a kérelem megalapozott. A Kúria egyetértett a kérelmezővel abban, hogy a törvény szerinti bárhol történő gyűjtésbe beletartozik a közforgalom előtt nyitva álló magánterület is, tehát ott is lehet aláírást gyűjteni, akkor is, ha a magántulajdonos ezt kifejezetten nem engedélyezi, de eltűri. Feltétel ehhez, hogy a tevékenység ne járjon a polgárok zaklatásával, de a tűrés kötelezettsége, bizonyos körülmények között, a tulajdonos érdekköréhez képest is megáll. Ilyen körülmény – hívták fel a figyelmet – a választási kampányidőszak. A képviselőjelölti ajánlásgyűjtés ideje ennek része.

Jelezték: a közforgalomnak megnyitott magánterületnél a területhasználat céljának meghatározására ugyanakkor a tulajdonosi jogot gyakorló jogosult. Mivel a magántulajdonban lévő ingatlanok használatának és hasznosítási módjának meghatározására a tulajdonosi jog gyakorlójának van módja és hatásköre, e jogát kétségkívül gyakorolhatja is. A kampányidőszak adott részéhez kötött ajánlásgyűjtés azonban a közforgalom által igénybe vett területeken önmagában még nem valósítja meg a polgárok zaklatását, és nem idézi elő a tulajdonjog rendeltetésszerű gyakorlásának értékelhető sérelmét sem. Választási kampányidőszakban a korlátozásmentességnek a választói politikai alapjog érvényesülése okán a választási eljárásról szóló törvény szabályainak megfelelően fokozottan kell megvalósulnia – olvasható a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 8.

Az EUB új ítélete az árcsökkentés kommunikációjáról

Korábban tisztázatlan kérdésben adott iránymutatást az Európai Bíróság a fogyasztói árcsökkentés mértékének megjelölésére használható marketing megoldásokra vonatkozóan. A C-330/23 sz., Aldi Süd ügyben 2024. szeptember 26-án hozott kimondta: az árcsökkentés mértékének feltüntetésekor az előző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb ár a viszonyítási pont, egyéb, annál magasabb árak nem jeleníthetőek meg az árcsökkentés mértékének hivatkozási alapjaként, derül ki Csépai Balázs, a DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi-Tóth és Társai Ügyvédi Irodával együttműködésben álló önálló ügyvéd által készített összefoglalóból.

2024. október 8.

Vége a közösségi oldalak önkényének?

Az online platformok használata során – ideértve különösen a különböző közösségi és tartalommegosztó oldalakat – a felhasználók gyakran szembesülhettek azzal, hogy egy-egy bejegyzésük, hozzászólásuk, de akár a profiljuk is anélkül került korlátozásra vagy törlésre, hogy az érintett szolgáltató ezirányú döntését indokolta volna. A szolgáltatók – egységes jogi szabályrendszer hiányában – ilyen esetekben legfeljebb annyit tettek, hogy döntésük indokolásaként általános jelleggel hívták fel felhasználási feltételeik megsértését. Ez már Magyarországon is megváltozhat az Online Platform Vitarendező Tanács létrehozása következtében? De hogy mi is ez a lehetőség, azt dr. Hegedűs Eszter, a Jaczkovics Ügyvédi Iroda szakértője foglalta össze.