Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Alkotmánybíróság a legtöbb esetben elfogadja a bíróságok jogértelmezését, ami nemzetközi szinten is példaértékű dialógusnak minősül.
Az Alkotmánybíróság és a Kúria közötti alkotmányos párbeszéd az Alaptörvény által létrehívott alapjogi bíráskodás rendszeréből fakad, amelynek hasznát, jogfejlesztő hatását főként a jogkereső polgárok élvezik – mondta el a két intézmény vezetője a Karc FM Bírósági akták című műsorának adott közös interjújában.
A beszélgetésben szólnak az Alkotmánybíróság és a Kúria által közösen megjelentetett négykötetes könyvsorozatról, a valódi alkotmányjogi panasz intézményéről, a látszólagos ellentétekről, alkotmányos kötelezettségekről és választási ügyekben meghozott ítéletekről, határozatokról is.
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke kiemelte: az Alkotmánybíróság döntéseiben az Alaptörvényt védi és értelmezi, míg a bíróságok és a Kúria a jogszabályokat alkalmazza, ezért szükségszerűen adódhat, hogy az AB a Kúria ítéletét megsemmisítő döntést hoz, mint például az aláírásgyűjtési ügyben. Ezzel együtt az Alkotmánybíróság a legtöbb esetben elfogadja a bíróságok jogértelmezését, ami nemzetközi szinten is példaértékű dialógusnak minősül. Darák Péter arra világított rá, hogy a Kúria természetesen és jogalkalmazói kötelezettségénél is fogva figyel arra, hogy az ítéletekben érvényesüljenek az alkotmányos alapjogok és alapértékek. A bíróságok előtt folyó ügyekben azonban az alkotmányjogi érintettség ritkábban fordul elő, és előfordulása esetén is az ügyet csak néhány vonatkozásában érinti.
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
