Kártérítés jogellenes felmondás esetén

Az Mt. 82. § (2) bekezdésben foglalt 12 havi távolléti díj összegszerűen limitálja az elmaradt jövedelemként megítélhető kártérítés összegét. Nem tartalmaz olyan időbeli kikötést, hogy a munkáltató kárfelelőssége a következő munkáltatóval történő munkaviszony megszűnéséig tart. Ez, ha a munkavállalónak felróható okból történik, az őt terhelő kárenyhítési kötelezettség körében értékelhető.


Az alapügy

A felperes 1983. augusztus 22-től állt az alperes jogelődje alkalmazásában. Az alperes 2015. október 9-én azonnali hatályú felmondással megszüntette a felperes munkaviszonyát. A felperes keresetében az azonnali hatályú felmondás jogellenességére tekintettel elmaradt jövedelmen alapuló kártérítés, valamint végkielégítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest elmaradt jövedelem, valamint végkielégítés felperesnek történő megfizetésére. A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az alperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. Másodlagosan a marasztalás összegének az elmaradt jövedelem körében történő leszállítását indítványozta. Harmadlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. A felperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.

A Kúria döntése

A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A 6/2016. (XI.28.) KMK vélemény 7.) pontja szerint a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségével kapcsolatban a bizonyítás a munkáltatót, mint károkozót terheli. Következetes az ítélkezési gyakorlat abban, hogy a munkavállaló a kárenyhítési kötelezettségét akkor teljesíti, ha minden tőle elvárhatót megtett a kár csökkentése érdekében. Nem szegi meg kárenyhítési kötelezettségét, ha bizonyítottan aktívan állást keres, hirdetésekre válaszol, állásinterjún vesz részt. A munkavállalót terhelő kárenyhítési kötelezettség megítélésekor az adott munkavállaló körülményeit is figyelembe kell venni, így életkorát, egészségi állapotát, családi és lakóhelyi körülményeit (Mfv.I.10.036/2019/7.).

Az alperes elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a következő munkáltató Kft-nél a munkaviszony megszüntetése a felperesnek felróható. A felperes csatolta a Kft. munkáltatói intézkedését, mellyel próbaidő alatt megszüntette a felperes munkaviszonyát. Az a körülmény, hogy a felperes az intézkedésbe belenyugodott, azt tudomásul vette, nem értékelhető a terhére. Ezt követően próbált munkát keresni, majd tagfelvételi kérelmet nyújtott be a Szociális Szövetkezetbe. A kárenyhítési kötelezettségnél az alperes arra is hivatkozott, hogy a felperes a képzettségével lényegesen magasabb jövedelmet is el tudott volna érni. Nem volt vitatott, hogy az alperes a vele kapcsolatban álló cégek közül többet is értesített arról, hogy a felperessel szemben üzleti titok megsértése miatt büntető feljelentést tett, valamint a munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntette.

Helytállóan fejtette ki a Törvényszék, hogy az alperes néhány céggel közölte a felperes „nem kívánatos magatartását”, a tájékoztatása miatt a felperessel szemben a bizalmatlanság tovább terjedhetett a megkeresett cégektől. Ezt a körülményt is mérlegelni kellett az elvárhatóság vizsgálatánál. A következetes ítélkezési gyakorlat szerint a kárenyhítés „nem korlátlan”, az alperes pedig nem tudta bizonyítani, hogy a felperes az elhelyezkedését nem segítette elő, vagy azt esetlegesen szándékosan hátráltatta volna (Mfv.I.10.036/2019/7.). A felperes regisztrált álláskeresőként elhelyezkedett egy másik munkáltatónál, a munkaviszonya megszüntetését követően több céget is megkeresett az elhelyezkedés reményében, majd ezt követően létesített szövetkezeti tagsági viszonyt.

A felperes a fentiek alapján tehát nem sértette meg kárenyhítési kötelezettségét. A kártérítés mértékének a korlátját az Mt. 82. § (2) bekezdésében foglaltak jelentik, amely összegszerűségi limit, nem tartalmaz olyan időbeli kikötést, hogy az alperes felelőssége a következő munkáltatóval történő munkaviszony megszüntetéséig tart, a korlátot csupán a 12 havi távolléti díj összege képezi. A bíróságok az ítéletben ezt figyelembe vették, és az összegszerűséget ennek megfelelően határozták meg. Helyesen értékelték az elmaradt jövedelem körében is, hogy a felperes munkaviszonyának megszüntetése a Kft-nél nem róható a terhére, ezért az alperes kárfelelőssége az ítélethozatalig áll fenn. A fentiekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelem jogszabálysértés megállapítására nem adott módot, ezért a Kúria a Pp. 275.§ (3) bekezdése értelmében a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

(kuria-birosag.hu)



Kapcsolódó cikkek:


Súlyos bírságot kapott az Alza
2020. július 14.

Súlyos bírságot kapott az Alza

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jelentős, összesen 892 millió forint bírságot szabott ki az Alza.hu webáruház üzemeltetőjére és cseh anyavállalatára Black Friday akciók tisztességtelen reklámozásával kapcsolatban. A versenyhivatal célja a kimagasló bírsággal, hogy a Magyarországon is népszerűvé vált akciós időszakok során tapasztalt megtévesztő reklámokat visszaszorítsa az online piacokon is és így a fogyasztók valós kedvezmények közül választhassanak.

Jogalkotási feladatot a jogalkalmazó bíróság nem vehet át
2020. július 14.

Jogalkotási feladatot a jogalkalmazó bíróság nem vehet át

A Kúria megítélése szerint polgári perben a bíróság polgári jogi – jogalap nélküli gazdagodás, illetve kártérítés – jogcímeken a közműves ivóvízellátás, a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás díját és így az átadási díjat sem állapíthatja meg.

Szexuálisan bántalmazták négy kisgyereküket a szülők
2020. július 14.

Őrizetbe vett a rendőrség egy nőt és egy férfit, akik négy kiskorú - a bűncselekmény idején 6, 4, 3 és 2 éves - gyermeküket szexuálisan bántalmazták Kerepesen - közölte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság kedden a rendőrség honlapján.