Képviselő útján is lehet magánindítványt tenni


Három éve húzódó jogvita végére tett pontot az Alkotmánybíróság, amikor kimondta: büntetőeljárás megindításához szükséges magánindítványt nem csak személyesen, de képviselő, így pl. meghatalmazott civil szervezet útján is lehet tenni. A kérdés egy homofób gyűlölet-bűncselekmény kapcsán indult eljárás során merült fel – írja közleményében a Háttér Társaság.

A Háttér Társaság 2018. júniusában a Budapest Pride keretében szervezett beszélgetést az az Auróra rendezvényközpontban. A rendezvényt Budaházy György és társai homofób bekiabálásokkal zavarták meg, és csak a rendőrség közbelépését követően voltak hajlandók a helyszínt elhagyni. Az incidens kapcsán nyomozás indult, amely során a rendőrség arra jutott: közösség tagja elleni erőszak ugyan nem valósult meg, de rágalmazás vélhetően igen. A bíróság azonban a rágalmazás miatt indult eljárást is megszüntette, mivel álláspontja szerint a sértettek nem tettek magánindítványt, azaz nem jelezték egyértelműen a megadott határidőben, hogy az elkövetők büntetőjogi felelősségre vonását kívánják. A valóság ezzel szemben az volt, hogy a sértettek – meghatalmazott kéviselőjük, a jogvédő egyesület útján –  tettek ilyen nyilatkozatot a közösség tagja elleni erőszak kapcsán indult eljárást megszüntető határozat elleni panaszukban. A büntetőeljárást megszüntető döntéssel azonban a másodfokon eljáró bíróság is egyetértett, immár arra hivatkozva, hogy a sértettek ugyan előterjesztettek magánindítványt, de azt nem személyesen, hanem képviselő útján tették, amely így nem joghatályos.

A sértettek a bíróság döntése ellen a Háttér Társaság jogsegélyszolgálata segítségével alkotmányjogi panaszt nyújtottak be, amelyet az Alkotmánybíróság 3298/2021. (VII. 22.) sz. határozatában bírált el. Az Alkotmánybíróság szerint a másodfokú bíróságnak az az álláspontja, hogy magánindítvány előterjesztésére a sértettnek kizárólag személyesen, képviselő igénybevétele nélkül van lehetősége, olyan megszorító értelmezés, amely nem következik sem a törvény szövegéből, sem nem támasztható alá a jogszabály céljával. A bíróságok döntése a bírósághoz fordulás jogát mint alapjogi részjogosítványt szükségtelenül és indokolatlanul korlátozta, amivel a konkrét ügyben az indítványozók jogának gyakorlását egészében meg is hiúsította. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a támadott döntést megsemmisítette.

Az Alkotmánybíróság döntése alapján a Budaházy György és társai ellen indult büntetőper folytatódik.


Kapcsolódó cikkek

2017. augusztus 15.

13 év után pert nyert a melegjogi aktivista

Az Egyesült Királyság bevándorlásügyi hatósága a (Home Office) egy 13 éves jogi eljárás lezárásaként, menekült státuszt biztosított egy nigériai melegjogi aktivistának.

2017. augusztus 31.

Egyre több ország garantálja a melegjogokat

Chile miniszterelnöke egy olyan törvényjavaslatot terjesztett az ország törvényhozása elé, amely lehetővé teszi az azonos neműek számára a házasságkötést és a gyermekek örökbefogadását.