Két évszázad eseményei Az Egri Királyi Törvényszék története című kötetben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A királyi törvényszék 1869 és 1945 közötti történetét mutatja be az Egri Törvényszék legfrissebb bíróságtörténeti kiadványa. A törvényszék az OBH által meghirdetett Ráth György pályázat nyerteseként ünnepi konferencián mutatta be a kötetet. 

Olyan helyen vagyunk, ahol a szemünk előtt vannak a fenntartható és fenntartandó értékek – utalt köszöntőjében a korszerűen felújított törvényszéki palotára és a nemrég meghirdetett Fenntartható Értékeink Programra az Országos Bírósági Hivatal elnöke. Dr. Handó Tünde Gárdonyi Géza szavait idézve hangsúlyozta: bíró elődeinket az összeszedettség, az egyirány felé való törekvés jellemezte. A közös munka sikere ma is az egybeszedett akarat, mely a 21. századba belépő bírósági szervezet összetartó ereje kell, hogy legyen – fűzte hozzá.

Handó Tünde hangsúlyozta: az elődök akkor is példát mutatnak, amikor a bírói hivatás lényegéről, a függetlenségről, a pártatlanságról, az igazságosságról és a méltányosságról gondolkodunk. A feltárt értékek is bizonyítják – tette hozzá-, hogy a bírói hivatás gyakorlói erős alapokra építhetnek.

111 éve állt fel a királyi törvényszék Egerben – elevenítette fel köszöntőjében a kezdeteket Eger polgármestere. Habis László kiemelte: az egri törvényház a kitűnő építész, Wagner Gyula utolsó és véleménye szerint legszebb alkotása. Eger polgármestere városvezetőként történelmi jelentőségűnek nevezte az Egri Törvényszék tavaly befejezett felújítását, amelynek köszönhetően az épület eredeti szépségében ragyog és mindeközben megfelel a 21 század technikai, technológiai elvárásainak – tette hozzá.

Dr. Szalóki Zoltán, a Heves Megyei Főügyészség főügyésze leszögezte: mindkét szervezet születésnapjaként tekinthet az 1869-ben kihirdetett törvényre, amelynek jogfolytonossága azóta is nyomon követhető. A főügyész a bíróság és az ügyészség ma is kiváló szakmai együttműködése kapcsán elmondta: a két szervezet 1878 óta működik közös épületben, 1900-ban együtt léptek fel a jobb elhelyezésükért, így épült meg aztán a ma is álló törvényház.

Dr. Nyiri Beáta, az Egri Törvényszék elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: elődeink a legnehezebb időszakokban viselték hivatásuk súlyát, a sorsfordító események mellett pedig a munkateher is kiemelkedő volt, a 20. század elején például háromszor annyi ügy esett egy bíróra, mint ma. Hozzátette: az elődök megmutatják azt is, hogy bírónak lenni nem kiváltság, hanem szolgálat. A bíró soha nem veheti le a talárját, úgy kell élnie, hogy minden helyzetben méltó legyen a megbecsülésre és a tiszteletre, hangsúlyozta.

„Közigazgatás és igazságszolgáltatás Egerben a török kiűzésétől a bíró hatalom gyakorlásáról szóló törvény megjelenéséig” című előadásában dr. Löffer Erzsébet történész egészen a 17. századig tért vissza. Érdekességként említette például, hogy Egerben – püspöki mezővárosként – a főbíró mellé mindkét városrész egy-egy kisbírót választhatott.

„A bírák élete a 20. század elején” címmel dr. Hegedűs Ákos, az Egri Járásbíróság bírája kiemelte: a kutatásokból kiderült, hogy a régi idők bírái a város társadalmi életében is aktív szerepet töltöttek be, többek között egy szőlészeti és egy turisztikai szervezet élén is bíró állt. Ezt a fajta felelősségvállalást ma is szem előtt kell tartani, zárta gondolatait.

Dr. Gulyás István, az Egri Törvényszék bírája a Tanácsköztársaság időszakát mutatta be. Beszélt többek közt arról, hogy forradalmi törvényszékek és főtörvényszék jött létre, melyeket laikusok alkottak, akik nem tartották be sem a korábbi törvényeket, sem az eljárási szabályokat.

Az Egri Királyi Törvényszék II. világháború alatti működését mutatta be előadásában dr. Jónás Andrea bírósági titkár, dr. Hunyadi-Buzás Ágnes pedig az irodalomban megjelenő bíróképet láttatta. A konferencia kiállításmegnyitóval és perszimulációval zárult, amelyen a “poroszlói gyilkos asszony” esküdtszék eljárását ismerhették meg a résztvevők.

Az Egri Királyi Törvényszék története (1869 – 1945) című kötet végigkalauzolja az olvasót a XIX-XX. század sorsfordító eseményein, részletes képet adva az akkori ítélkező munka sajátosságairól, de olvashatóak a kötetben a törvényszéki tudósító Gárdonyi Géza műveiben megjelenő perek részletei, a bírósági épületek és a szervezet korabeli sajátosságai is.

Egerben egyébként már készülnek a bíróságtörténeti kutatás folytatására, a következő kötetben az 1950-es, 60-as évek történetét szeretnék bemutatni.

(birosag.hu)


Kapcsolódó cikkek

2015. május 15.

Bíróságtörténeti kiállítás nyílt

Válogatás a Debreceni Királyi Ítélőtábla dokumentumaiból címmel nyílt bíróságtörténeti kiállítás – olvasható a birosag.hu-n.

2019. szeptember 9.

Idén is megrendezte bíróságtörténeti konferenciáját a Gyulai Törvényszék

Második alkalommal rendezett bíróságtörténeti konferenciát a Gyulai Törvényszék. A „Részletek az ítélkezési tevékenység történetéből, különös tekintettel a Békés megyei vonatkozásokra” címmel megrendezett esemény az Országos Bírósági Hivatal által meghirdetett „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat” keretében valósult meg.