Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A jövőben is köthetnének akár kétéves hűségidővel is előfizetői szerződéseket a társaságok. Ahogy az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága által pénteken elfogadott módosítás fogalmaz, ilyen megállapodás az előfizető kérésére jöhet létre, ha a szerződéssel készüléket is vásárol az ügyfél.
Az elektronikus hírközlésről szóló törvényt átíró előterjesztéshez a bizottság által elfogadott módosítás azt is kimondja, hogy az ilyen formában, két évre megkötött szerződés havidíja, ha abból levonják a készülék törlesztőrészletét, nem lehet magasabb az azonos tartalmú egyéves szerződésekénél.
A szerződés lejártakor a szolgáltató köteles ingyen kártyafüggetleníteni a készüléket. A hűségidő lejártakor a szerződés automatikusan határozatlan idejűvé válik, ám a felek azt megszüntethetik, a szolgáltatónak pedig a hűségidő lejártát megelőző három hónapban háromszor kell tájékoztatnia az ügyfelet a várható változásokról.
A módosítás azt is biztosítja, hogy a szolgáltató ilyenkor nem kínálhat kedvezőtlenebb feltételeket a hűségidő alatt biztosítottaknál.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
