Ketten 12 évet kaptak az áfacsalásért

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2016. április 7.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Színlelt ügyletekkel igényelték vissza az általános forgalmi adót, több százmillió forintot.


Hat és fél év, valamint öt és fél év szabadságvesztéssel sújtotta a Szombathelyi Törvényszék csütörtökön, nem jogerősen egy fővárosi és egy szombathelyi ingatlanforgalmazó cég korábbi vezetőjét, mert 2011-ben színlelt ügyletekkel igényelték vissza az általános forgalmi adót.

A két vádlottat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat folytatólagosan elkövetett felhasználásának vétsége miatt ítélte el a törvényszék. A szabadságvesztés mellett az elsőrendű vádlottra 2 millió forint, a másodrendű vádlottra 900 ezer forint pénzbüntetést szabott ki a bíróság. 

Az elsőrendű vádlott két budapesti és két szombathelyi, ingatlanforgalmazással is foglalkozó gazdasági társaság ügyvezetője, illetve tényleges irányítója, a másodrendű vádlott pedig az egyik szombathelyi kft. ügyvezetője volt.

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia

2016. május 11-12. között kerül megrendezés a II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia, melynek fő témái között az új Ptk. gyakorlata, valamint az új polgári perrendtartás szerepel.

Napijeggyel a részvétel mindössze 39.990 Ft+ áfa!

Részletes program és jelentkezés >>

Az elsőrendű vádlott az egyik budapesti kft. képviseletében huszonhat szombathelyi társasházi lakást értékesített 616 millió forint plusz áfa értékben a másodrendű vádlott által vezetett szombathelyi cégnek. A vételárat bevételként szerepeltette ugyan az adóbevallásában, de nem fizette meg utána a 154 millió forintnyi általános forgalmi adót. A szombathelyi cég pedig valótlan tartalmú adóbevallást nyújtott be és visszaigényelte az adóhatóságtól az áfát, amelyen a vádlottak megosztoztak.

A vételárat a bíróság megállapítása szerint valójában nem egyenlítették ki, a szombathelyi székhelyű kft. az ingatlanokat jelzálogjog alapján terhelő valamennyi tartozást átvállalta a budapesti cégtől, így pénzügyi teljesítésre látszólag nem is volt szükség.

Ezeken túlmenően az ítélet indoklása szerint az elsőrendű vádlott az egyik budapesti kft. képviseletében egy magánszemélytől 125 millió forint értékben szabadalmakat vásárolt meg, a vételárból 17 millió forintot fizetett meg előlegként, a fennmaradó részt azonban nem egyenlítette ki, így a szerződést utólag felbontották. Később viszont színlelt szerződést kötött a másodrendű vádlottal, amely szerint továbbértékesítette a szabadalmakat 3,5 millió euró + áfa értékben a szombathelyi cégnek. A kiállított fiktív számlák alapján ismét megpróbálták visszaigényelni az áfát, de a több mint 276 millió forint kifizetését az adóhatóság megtagadta.

A Szombathelyi Törvényszék elsőfokú határozata ellen az ügyész súlyosbításért, a vádlottak és védőik pedig felmentésért, illetve enyhítésért fellebbeztek.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek:


Szigorítják a közjegyzők kinevezését
2019. december 11.

Szigorítja a közjegyzővé történő kinevezés feltételeit, valamint megszünteti az ingyenes céginformációs szolgáltatás korábbi korlátozását az a törvénymódosítás, amelyet 135 igen, 16 nem, 18 tartózkodás mellett fogadott el a Ház a kormány kezdeményezésére.

Az alapvető jogok biztosa is vizsgálódik a Mátrai Erőmű ügyében
2019. december 10.

Az alapvető jogok biztosa is vizsgálódik a Mátrai Erőmű ügyében

Az alapvető jogok biztosa, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese útján az egészséges környezethez való alkotmányos jog, valamint a nemzet közös természeti öröksége védelmében eljárva tájékoztatást kér az érintett hatóságoktól a Mátrai Erőmű visontai telephelyén és annak környezetében történt környezeti elemeket érintő terheléssel kapcsolatban tett intézkedéseikről.

Transzferárazásról döntött a Kúria
2019. december 10.

Transzferárazásról döntött a Kúria

A transzferárazás kérdése az alapul szolgáló tényállás függvényében lehet szakkérdés és lehet tisztán jogkérdés. Az eljárás tárgya nem az alapul szolgáló jogviszonyok minősítése, hanem az adott ügylet paramétereihez legközelebb álló jogviszonyokra alkalmazott ellenérték meghatározása.