Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kötelező oltást szabályozó kormányrendelet nem rendezi a kérdést, a Munka Törvénykönyve pedig nincs felkészülve egy ilyen esetre, így a válasz is bizonytalan – olvasható ki a Niveus Consulting Group elemzéséből.
A munkáltató által okozott károkra vonatkozó szabályok szerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak mindazt a kárát, amelyet a munkaviszonnyal összefüggésben okoztak. A konkrét személy megnevezésének hiánya is jól mutatja, hogy a munkáltató gyakorlatilag bármilyen kárért felel, nem csak azért, amit ő maga okozott.
A munkáltató csak akkor nem köteles megtéríteni a kárt, ha azt valamilyen rendkívüli, előre nem látható és a munkáltató ellenőrzési körén kívüli körülmény, vagy csak és kizárólag a munkavállaló saját elháríthatatlan magatartása okozta. Ennek a mondatnak minden egyes szavát hosszan elemezték a bíróságok, és lényegében minden lehetséges ponton a munkavállaló javára értelmezik a szabályt. Emiatt is nagyon szigorú a munkáltató felelőssége.
Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere szerint az első megválaszolandó kérdés az, hogy a munkavállaló oltása miatti kár a munkaviszonnyal összefüggésben bekövetkező kárnak minősül-e. Ezt a munkavállalónak kell bizonyítania, viszont sem a Munka Törvénykönyve, sem a bírósági gyakorlat nem igazán tud segíteni ennek eldöntésében. A bíróságok eddig a munkavégzés, a munkavégzéshez szükséges előkészületek, a munkahelyen való közlekedés és más hasonló tevékenységek során bekövetkező károkat tekintették a munkaviszonnyal összefüggésben keletkezett kárnak.
A kötelező oltás elrendeléséről szóló rendelet viszont mindössze arra hatalmazza fel a munkáltatókat, hogy a munkavégzés feltételeként írják elő az oltást. Az oltást nem a munkáltató adja be, azt még csak nem is a munkahelyen, munkaidőben fogja a munkavállaló felvenni. Nagy kérdés, hogy ilyen esetben hogyan döntenének a bíróságok, hiszen az oltás felvétele során nyilvánvalóan nem a munkaviszonya keretében jár el a munkavállaló, de attól mégsem teljesen függetlenül, hiszen a munkavégzés előfeltételét próbálja éppen teljesíteni a kötelező oltás felvételével.
A kormányrendelet, bár megtehette volna, nem rendezte el a felelősség kérdését, így csak évek múlva, az első erre vonatkozó bírósági döntések alapján fogjuk tudni megítélni, hogy meddig terjed a munkáltató felelőssége a kötelező oltás miatti esetleges mellékhatások kapcsán.
Addig is, álláspontunk szerint megteheti a munkáltató, ha egyszer az oltás kötelezővé tétele mellett döntött, hogy előzetesen értékeli az ezzel kapcsolatos kockázatokat, adott esetben nem minden munkakör vonatkozásában rendeli el a kötelező oltást. Ezen kívül fontosnak tartjuk, hogy megfelelő tájékoztatást adjon a munkáltató a munkavállalóknak azzal kapcsolatban, hogy hogyan és milyen módon vegyék fel az oltást, konzultáljanak előtte a háziorvossal és mindenképpen csak olyan oltást vegyenek fel, amely számukra a háziorvos vagy más orvosok által javasolt.
(Jogászvilág)
