Kiküldetési irányelv: Magyarország megtámadta a módosítást

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. október 4.
Címkék: ,
Rovat:
A kormány az Európai Unió Bíróságán megtámadta az uniós kiküldetési irányelv július 9-én kihirdetett módosítását – közölte a Miniszterelnökség csütörtökön.

A közleményben kiemelték: az új szabályok aránytalanul korlátozzák a szolgáltatásnyújtás szabadságát.

Az azonos helyen azonos munkáért egyenlő bérezés elvének a szolgáltatásnyújtás szabadságára való kiterjesztése valójában nem a más országba kiküldött munkavállalók védelmét, hanem protekcionista eszközként a más tagállamok munkaerőpiacairól történő kiszorítását célozza – indokolták, miért ellenzi Magyarország az irányelv módosítását.

A Miniszterelnökség szerint a kormány azt is sérelmezte, hogy az Európai Bizottság annak ellenére fenntartotta a javaslatát, hogy tizenegy tagállam nemzeti parlamentjének tizennégy kamarája – közte a magyar Országgyűlés – az úgynevezett sárga lapos eljárás megindításával kifogásolta a javaslatot.

Magyarország különösen elfogadhatatlannak tartotta a kiküldetési szabályok kiterjesztését a nemzetközi közúti közlekedési tevékenységekre, mivel ezt a területet nagyfokú mobilitás jellemzi – hangsúlyozta a Miniszterelnökség közleménye.

Magyarország és Lengyelország közös nyilatkozatban fejtette ki, hogy az elfogadott szabályok semmiképpen sem tekinthetők kiegyensúlyozottnak – tették hozzá.

Megjegyezték: az irányelv végső szövege még az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest is hátrányosabb a régió vállalkozásai számára.

A kormány a keresetlevelében arra hivatkozott, hogy az irányelv módosítása a szükségesség és arányosság elveibe ütközik, másrészt a megkülönböztetés-mentesség követelményét sértő kötelezettségeket és korlátozásokat vezet be. A kabinet arra is hivatkozott, hogy a megtámadott irányelv egyes rendelkezései sértik a jogbiztonság és a normavilágosság elvét, ami jelentős kihívások elé állítja majd a tagállamokat az irányelv nemzeti jogba történő átültetésekor, aminek 2020. július 30-ig kell eleget tenniük.

A kormány bízik abban, hogy még 2020 előtt az Európai Unió Bírósága megsemmisíti a megtámadott irányelvet.

Bármely alapszabadság korlátozása az európai integráció alapját képező belső piac egységének megbontásához vezethet – állapította meg a kabinet.

A kormány rendelkezésre álló információi szerint Lengyelország ugyancsak keresetet nyújt be az uniós bírósághoz az irányelv megsemmisítése végett.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek:


Az ajánlattevő ajánlatkérővel szembeni kártérítési igényének az uniós joggal összhangban álló eljárásjogi feltételei
2019. január 24.

Az ajánlattevő ajánlatkérővel szembeni kártérítési igényének az uniós joggal összhangban álló eljárásjogi feltételei

Nem ellentétes az uniós joggal az olyan tagállami eljárásjogi rendelkezés, amely a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt bármely polgári jogi igény érvényesíthetőségének feltételéül (elfogadhatósági feltételéül) szabja, hogy valamely döntőbizottság, illetőleg – e döntőbizottság határozatának felülvizsgálata során – a bíróság a jogsértést jogerősen megállapítsa.

Ellenőröket fenyegetett egy hévízi vendéglős
2019. január 23.

Hivatalos személy elleni erőszak miatt vádat emeltek egy hévízi vendéglős ellen, aki egy fogyasztóvédelmi ellenőrzéskor megfenyegette a hatóság munkatársait - közölte a Zala Megyei Főügyészség szerdán.

Harminc liter ginát találtak két férfinél
2019. január 23.

Kábítószer-kereskedelem bűntettével vádol két váci férfit a járási ügyészség - közölte Szabó Ferenc, Pest megye főügyésze szerdán. A lefoglalt drogok - nagyrészt úgynevezett gina - több ezer adagra elegendő mennyiséget képviselnek.

Óriási uniós bírság a MasterCardnak
2019. január 23.

Az Európai Bizottság 570 millió 566 ezer euró (mintegy 183 milliárd forint) bírságot szabott ki a MasterCard amerikai kártyakibocsátó vállalatra az unió versenyjogi előírásainak megsértése miatt - közölte Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős biztos.

EuB: uniós jogot sért egy osztrák munkaügyi szabályozás
2019. január 22.

Az európai uniós jogot sérti, és valláson alapuló hátrányos megkülönböztetésnek minősül, hogy Ausztriában nagypénteken csak azoknak a munkavállalóknak biztosítanak fizetett munkaszüneti napot, akik bizonyos egyházakhoz tartoznak - közölte döntését az Európai Unió Bírósága hétfőn.