Kinevezési feltételről döntött az Ab


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn meghozott határozatában megállapította, hogy az önálló szabályozó szervről rendelkező sarkalatos törvény meghatározhatja a szerv vezetőjének, így például a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének a kinevezési feltételeit – közölte a testület kedden az MTI-vel.

Az NMHH elnökére vonatkozó követelmények tekintetében lényeges körülmény, hogy ennek a szervnek a szabályozását az alaptörvény szólásszabadságot rögzítő IX. cikke utalja sarkalatos törvény tárgykörébe, a sarkalatos törvény pedig úgy rendelkezik, hogy a kinevezett elnök a sajtószabadság érvényesülését szolgáló médiatanács elnökjelöltjévé válik – írták közleményükben.

A testület emlékeztetett: a kormány az NMHH elnökének kinevezésével összefüggésben kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál az alaptörvény vonatkozó bekezdésének értelmezését. Az Ab az indítványban megfogalmazott kérdések közül egyet tudott érdemben megválaszolni, a többivel kapcsolatban azt állapította meg, hogy nem bírálhatók el az alkotmányértelmezés keretein belül, ezért azok elbírálását visszautasította.

Az Ab felidézte: a kormány elsőként annak a kérdésnek a megválaszolását indítványozta, hogy az önálló szabályozó szervre – így például az NMHH-ra – vonatkozó sarkalatos törvény előírhat-e az alaptörvényben nem szereplő követelményeket a szerv vezetőjévé kinevezhető személyekkel kapcsolatban.

A testület – kifejtve, hogy a sarkalatos törvények egyik funkciója az alaptörvény szövegének alkotmányos garancia mellett történő tehermentesítése – megállapította, hogy az önálló szabályozó szervről rendelkező sarkalatos törvény meghatározhatja a szerv vezetőjévé válás feltételeit.

Az indítvány következő kérdésével összefüggésben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az NMHH elnökére vonatkozó kinevezési feltételek meghatározása nem lehetséges önmagában az alaptörvény azon bekezdése alapján, amely az önálló szabályozó szerv vezetőjének kinevezéséről rendelkezik. A testület szerint ugyanis az önálló szabályozó szervre, annak vezetőjére vonatkozó alkotmányos követelmények nagymértékben függnek attól, hogy az adott szerv működése az alaptörvény mely más rendelkezésein alapul, illetve mely más rendelkezéseivel, köztük mely alapjogokkal áll összefüggésben.

Az Ab felhívta a figyelmet arra: az NMHH elnökének esetében lényeges körülmény, hogy ennek a szervnek a szabályozását az alaptörvény véleménynyilvánítás szabadságát rögzítő cikke utalja sarkalatos törvény tárgykörébe. Másrészt az önálló szabályozó szerv vezetőjére irányadó követelmények attól sem függetleníthetők, hogy az adott szerv és annak vezetője pontosan milyen hatásköri, szervezeti és működési rendben, illetve milyen szabályozási környezetben fejti ki tevékenységét.

A testület megállapította: az NMHH elnöke esetében lényeges törvényi szabály, hogy a kinevezett elnök a kinevezés tényével és időpontjában a sajtószabadság érvényesülését szolgáló médiatanács elnökjelöltjévé válik.

“Tekintettel arra, hogy a jelen esetben a törvényhozó már megalkotta az NMHH elnökére vonatkozó kinevezési feltételeket, az azokhoz fűződő alkotmányos kérdések megválaszolására és alkotmányos követelmények megállapítására utólagos normakontroll eljárásban van lehetőség” – rögzítette közleményében az Ab.

Az indítvány további kérdéseiről a testület azt állapította meg, hogy azok a már megalkotott törvényi szabályok értelmezését kezdeményezték, amire szintén nincs lehetőség az alaptörvény értelmezésére irányuló eljárásban. A törvényi kritériumok értelmezése és érvényre juttatása az NMHH elnökének jelölésére és kinevezésére jogosult személyek, azaz a miniszterelnök és a köztársasági elnök feladata – zárul az Ab közleménye.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2023. február 1.

Terjed a jogsértő, rejtett befolyásolás az online kereskedelemben

Az európai fogyasztóvédelmi hatóságok gyorsvizsgálata alapján a kereskedők több mint harmada észrevétlen, ún. „sötét mintázatú” módszerekkel manipulálja a fogyasztókat az online térben. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) – amely részt vett az európai gyorsvizsgálatban – itthon már felvette a harcot a vásárlói döntések rejtett torzítása ellen.