Kirendelési Kerekasztalt rendezett a BÜK

Problémát jelent, hogy, ha olyan védő kerül kijelölésre, aki büntetőjoggal nem foglalkozik.

2019 júliusában a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) Kirendelési Kerekasztal beszélgetést szervezett a társ-hivatásrendek képviselőinek meghívásával
az új Be. hatálybalépésének egy éves születésnapjára.
A megbeszélésen képviseltette magát a nyomozóhatóság, az ügyészség, valamint a bíróság is. A beszélgetés során
lehetőség volt az egyes területek által tapasztalt problémák jelzésére, ami alapját képez(het)i a rendszer fejlődésének is.
A Be. közelgő módosítása okot adott arra is, hogy megfogalmazásra kerüljenek olyan kérdések, melyek kizárólag a normaszöveg módosításával oldhatóak meg. Számos felmerült probléma azonban a társ-hivatásrendek együttműködésével is orvosolható.
A kerekasztal beszélgetésen az egyes hivatásrendek képviselői először az elmúlt egy év tapasztalatait fogalmazták meg.
Teljes egyetértés alakult ki a résztvevők között a tekintetben, hogy a rendszer– bár gyermekbetegségeit még nem nőtte ki –megoldást adott arra az alapjogilag is aggályos gyakorlatra, hogy az eljáró hatóság választotta ki a kirendelt védőt. Mára minden hatóságnál működik a MÜK által üzemeltetett kijelölési út.
Üdvözölték továbbá a hatóságok képviselői azt a gyakorlatot, miszerint a kamara – bár szűk adattartalommal – értesítést küld a kijelölt ügyvédnek a kijelölés tényéről.
A társ-hivatásrendek megfogalmazták a felmerült problémákat is, melyek közül a következők az ügyvédség által orvosolandóak:
Az ügyvédséggel kapcsolatban megfogalmazott, és azonnali intézkedést igénylő kritika arra irányult, hogy még mindig előfordulnak büntetőjogi területtel nem foglalkozó kollégák a kirendelési listán. Az ilyen kollégák eljárása kétségessé teszi a Be. által elvárt „hatékony védelem” megvalósulását, és csupán a rendszer újdonsága okán nem alakult ki annak gyakorlata, hogy a bíróság miként ítéli meg az ilyen „szabálysértést”.
További problémaként jelezték a társ-hivatásrendek, hogy a védő kollégák nem elérhetőek (pl.: nincs megadott mobiltelefon számuk, nem nyitják meg napokig a cégkaput, nem aktuális elérhetőségük van megadva).
Ez nagyon megnehezíti a hatóságok számára az eljárási cselekmények lefolytatását, és potenciális lehetőséget ad a helyettes védő bevonására, mely a kamarai kijelölési rendszer jogi garanciáit annulálja.
A nyomozóhatóság és az ügyészség irányából fogalmazódott meg az az igény, hogy a rendszer olyan védőt jelöljön ki, aki a kirendelés időpontjában mozgósítható – azaz elérhető és soron kívül meg tud jelenni az eljárási cselekményen. Az ügyészség képviselője megjegyezte, hogy a védőtől sem várható el, hogy bármikor rendelkezésre álljon, így olyan rendszer szükséges, mely tudja kezelni akár a szabadságolás kérdéskörét is, illetve, ha az ügyvédnek egyéb elfoglaltsága van (pl.: tárgyalás).
A nyomozóhatóság képviselője egy applikáció bevezetését javasolta.
A BÜK a mielőbbi megoldás érdekében kérte a hatóságokat, hogy konkrét ügyekben is jelezzék, ha olyan kolléga kerül kijelölésre, aki büntetőjoggal nem foglalkozik, így a lista aktualizálható. A kamara megoldást keres továbbá az azonnali eljárási cselekmények, valamint a munkaidőn kívüli eljárási cselekményekre való, megjelenni képes védő kijelölésére. Felmerült az ügyeleti lista bevezetése, illetve a rendszer számítástechnikai továbbfejlesztése.
Ügyvédi oldalról fogalmazódott meg a javaslat, hogy a kirendelést vállaló kollégák jelöljék meg állandó helyettesüket (helyetteseiket), így a kijelölt védő
elérhetetlensége esetén a saját helyettese mozgósítható.
A kerekasztal beszélgetésen lehetősége volt az ügyvédi karnak is jelezni a rendszerrel kapcsolatban tapasztalt visszásságokat. Az ügyvéd kollégák tapasztalatai alapján a nyomozóhatóság akkor is „ügyeleti időben” tart nyomozási cselekményt, amikor ez indokolatlan – ezzel azonban jelentős többletterhet ró a kijelölt védőre. Az ügyészség képviselője egyetértését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a gyakorlat nem szerencsés, és az indokolatlan esetekben ezt próbálják kerülni.
(Budapesti Ügyvédi Kamara)

Kapcsolódó cikkek:


Az isztambuli egyezmény ratifikálására szólított fel az ET-biztos
2019. november 22.

A nőkkel szemben élőszóban és az internet világában terjedő szexista gyűlöletbeszéd leküzdésének hatékonysága érdekében az Európa Tanács valamennyi tagállama köteles fellépni, valamint ratifikálniuk kell az erre vonatkozó isztambuli egyezményben lefektetett szabályokat - jelentette ki az Európa Tanács emberi jogi biztosa.

Feljelentés a mozsgói szociális otthonban történt bántalmazás ügyében
2019. november 22.

Közfeladatot ellátó személy által elkövetett bántalmazás bűntette miatt emelt vádat a Baranya megyében található Mozsgó szociális otthonának lakóit bántalmazó két emberrel szemben a Szigetvári Járási Ügyészség - közölte a Baranya megyei főügyész pénteken. A vádemelés az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) feljelentése alapján történt.

Visszavonják a dr. Vasvári Csaba elleni fegyelmi eljárást
2019. november 22.

A Fővárosi Törvényszék elnöke, dr. Tatár-Kis Péter közleményben jelentette be, hogy visszavonják a központi kerületi bírósági bíróval szemben indult fegyelmi eljárást a bírósági szervezet tekintélyének megóvása érdekében.

Döntött az EJEB két menedékkérő ügyében
2019. november 21.

Döntött az EJEB két menedékkérő ügyében

A magyar hatóságok megsértették két menedékkérő jogait a visszaküldésük vonatkozásában, ugyanakkor tartózkodásuk a röszkei tranzitzónában a korábbi ítélettel szemben nem számít jogellenes fogva tartásnak.