Saját választási törvényt fogadott el a boszniai Szerb Köztársaság
Saját, a szövetségitől független választási törvényt fogadott el a boszniai Szerb Köztársaság parlamentje az éjszaka folyamán. A lépést számos nemzetközi bírálat érte pénteken.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A legkisebb bűnökért is szabadságvesztés járt az 1950-es években – mondta Schadt Krisztián, a Pécsi Törvényszék elnökhelyettese azon a jogtörténeti rendezvényen, amelyet az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából tartottak csütörtökön a baranyai megyeszékhelyen.
A Pécsi Ítélőtábla és a Pécsi Törvényszék közös – középiskolások részvételével rendezett – eseményén Schadt Krisztián az 1950-es évek jellegzetes büntetőpereit bemutató előadásában kiemelte: az 1951-ben életbe lépett büntető törvénykönyv (Btk.) lényege a szovjet jogelvek alkalmazása volt. Az a bűncselekmény fogalmát nem jogellenes, hanem társadalomra veszélyes cselekményként definiálta, főbüntetésként kizárólag a halálbüntetést, illetve a börtönbüntetést, mellékbüntetésként pénzbírságot, elkobzást, eltiltást és kiutasítást alkalmazott – tette hozzá a bíró, aki hangsúlyozta: a legkisebb bűnök esetén is szabadságvesztést szabtak ki.
Az akkori Btk. bűncselekményeket felsoroló rendelkező részét 1953-ban az Igazságügyi Minisztérium állította össze. Az 1956 előtti és utáni évek leggyakoribb bírói minősítésének nevezte a népi demokratikus államrend elleni szervezkedést és izgatást.
Schadt Krisztián kifejtette: utóbbinak számított az akkori rendszer bármilyen alapintézménye – köztük a MDP, az ÁVH, a rendőrség, illetve Sztálin és Rákosi Mátyás személye, a Szovjetunió, a termelőszövetkezeti rendszer, a beszolgáltatás és a békekölcsön – elleni nyilvános felszólalás.
A bíró hangsúlyozta: büntetőjog alapja – a „szocialista törvényességnek” nevezett – osztályszempontú bíráskodás volt, a terhelteket származás alapján megkülönböztették. A Horthy-korszak rendőrei, hivatalnokai, illetve az egyházi személyek és a kulákok is súlyosabb büntetéseket kaptak, mint a munkás vagy paraszti származásúak – jegyezte meg.
Schadt Krisztián azt mondta: mindez egy úgynevezett pszeudojog, azaz a kommunista párt által meghatározott jogrendszer alapján történt, amely felülírta a nyilvános jogot.
„Az 1950-es években az állampolgárok legjobb szándékuk ellenére sem folytathattak jogkövető magatartást, mivel a kommunista párt által előírt pszeudojog titkos volt, és az a pártérdeknek megfelelően folyamatosan változott” – fogalmazott.
Schadt Krisztián kitért arra is, hogy a vádlottakat akkoriban nem illette meg az ártatlanság vélelme, a bizonyításhoz elegendő volt a beismerő vallomás, nem a vádnak kellett bizonyítania a bűnösséget, hanem a védelemnek az ártatlanságot. Utóbbiak lehetőségeit nagyban korlátozták, általában a védők is a bírósági színjáték részesei voltak – idézte fel.
Makai Lajos, a táblabíróság elnöke konkrét esetekkel illusztrált előadásában kifejtette: a forradalom leverése után főként államellenes, de egyes esetekben köztörvényes bűncselekmények miatt is indultak eljárások a szabadságharc résztvevői ellen.
Tolna megyében 250 ember vontak felelősségre, közülük csupán huszonhetet mentettek fel, két ügyben pedig halálos ítélet született. Somogy megyében 399 ilyen eljárás indult, egy embert fegyverrejtegetés miatt ítéltek halálra, a terheltek túlnyomó többségét a népi demokratikus államrend megváltoztatására irányuló szervezkedésben való részvétel és izgatás miatt ítélték el. Baranyában hasonló ügyekben mintegy ötszáz embert ítéltek el, közülük hármat halálra- részletezte a bíró.
(MTI)
Saját, a szövetségitől független választási törvényt fogadott el a boszniai Szerb Köztársaság parlamentje az éjszaka folyamán. A lépést számos nemzetközi bírálat érte pénteken.
A Belügyminisztérium állásfoglalása szerint tehát olyan ingatlanokba is be lehet jelentkezni, amelyek az építési követelmények szempontjából nem minősülnek lakásnak, illetve amelyek olyan területen fekszenek, ahol a helyi szabályozás lakóépületek építését nem teszi lehetővé.
Négy hónappal az új ESG törvény elfogadását követően jelent meg a törvény első módosítása, amely számos ponton átalakítja, illetve kiegészíti az ESG adatszolgáltatásra, a nyilvántartásokra és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát (SZTFH) megillető hatósági jogkörökre vonatkozó rendelkezéseket. A módosításról Györfi-Tóth Péter, partner, a DLA Piper Hungary ESG szakterületének vezetője és Dránovits Dóra, a DLA Piper Hungary szenior ügyvédje készítettek összefoglalót.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!