Kizárhatják a briteket az eu-s bűnügyi együttműködésből


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A britek jelenlegi rendszerből történő kilépésével az EU tagállamok elvesztenék a hatalmas brit adatbázishoz való hozzáférést.


Meg kell tagadni az Egyesült Királyságnak az EU bűnüldözési nyilvántartásához való hozzáférését mindaddig, amíg nem vállalja, hogy több ujjlenyomat-adatot oszt meg a tagállamokkal – döntött az Európai Parlamenti igazságügyi és belügyekkel foglalkozó bizottsága csütörtöki ülésén.

A LIBE bizottsági döntése nem köti az EU döntéshozóit, de befolyásolhatja a döntésüket, mivel az Egyesült Királyság az ujjlenyomatok, a DNS és egyéb adatok cseréjére irányuló állandó megállapodást kíván kötni az EU-val.

A bizottság spanyol elnöke, Juan-Fernando López-Aguilar, európai parlamenti képviselő a szavazás után azt nyilatkozta a Guardiannak, hogy a fő probléma az volt, hogy az Egyesült Királyság kormánya megtagadta a brit rendőrség által levett néhány ujjlenyomat átadását, annak ellenére, hogy az eu-s tagállamok rendőrhatóságai  teljes hozzáférést biztosítanak a britek számára. Az adatmegosztásnak a viszonosságon kell alapulnia.

„Szeretnénk, ha az Egyesült Királyságga az Európai Unió alapelveinek megfelelően épülne ki a jövőbeni kapcsolat, amely kölcsönösen előnyös mindkét fél számára és így nem nyújt előnyöket az Egyesült Királyságnak, amely már nem tagja az Európai Uniónak, de hozzáférhet az összes információs eszközhöz. ”

A brit kormány szerint az Egyesült Királyság a többi tagállamhoz képest sokkal több adatot bocsát az EU rendelkezésére.

A Brexit közepette a brit kormány 2019 júniusában beleegyezett abba, hogy továbbít DNS-adatokat más EU-tagállamok részére, azt követően, hogy Theresa May 2015-ben belügyminiszterként az EU bűnüldözési rendszeréhez való csatlakozás mellett döntött.

A DNS adatcsere lehetővé teszi a brit rendőrség számára, hogy 15 perc alatt ellenőrizze a bűnözők és gyanúsítottak adatait az európai adatbázisokban, ahelyett, hogy az Interpol 143 napos eljárását választaná.

A brit kormány azonban nem felel meg teljes mértékben az eu-s szabályoknak: a brit hatóságok megosztják ugyan a brit lakcímmel rendelkező bűnözők DNS-adatait, de a bűncselekménnyel gyanúsítottak adatait annak ellenére nem,  hogy teljes hozzáférést kapnak az EU tagállamai által meggyanúsított személyek adataihoz.

A kormánynak június 15-ig kell jelentést készítenie az EU-nak arról, hogy meg kíván-e felelni a gyanúsítottak ujjlenyomatainak és DNS-ének megosztására vonatkozó követelményeinek.

A DNS adatok megosztása mindaddig folytatódik, ameddig az EU tagállamok döntést nem hoznak a kérdésről. Várhatóan még a héten szavaz majd erről az Európai Parlament.

Az adatmegosztást a prümi egyezmény (Prüm egy a német kisvárosról, itt írták alá a megállapodást 2005-ben), amelyben hét EU-tagállam először egyezett meg a bűnözők és gyanúsítottak ujjlenyomatainak, DNS-ének és autóazonosítóinak egymással való megosztásában. A megállapodás azóta uniós szintű politikává vált, és szükségtelenné tette a kétoldalú adatcsere megállapodásokat az EU-ban. Az adatmegosztás rendszerét az állampolgári szabadságjogokért küzdő szervezetek is támadták, kifogásolva, hogy nincs demokratikus kontroll a rendszer felett.

A legutóbbi európai parlamenti szavazás azt mutatja, hogy az EU elégedetlen a jelenlegi rendszerrel, amely előnyösebb az Egyesült Királyság számára, mint az EU-27 részére. Az elmúlt hónapokban az európai parlamenti képviselők kifogásolták, hogy a brit hatóságok nem továbbítottak mintegy 75.000 az Egyesült Királyságban elítélt külföldi bűnözőre vonatkozó adatokat és azzal vádolták a kormányt, hogy megsérti és visszaél az EU tagállamok rendőrségei és a határőrségei által használt hatalmas uniós adatbázis alapelveit.

Az Európai Bizottság – amely a Brexit-tárgyalások azon szándékát, hogy megfelelő viszonosság nélkül csatlakozzanak az EU bűnüldözési rendszeréhez, azaz a gyanúsítottak adatainak ne kelljen megosztaniuk. Az EU tagállamok azonban elutasították a fenti kifogásokat, amikor 2019 júniusában úgy döntöttek, hogy jóváhagyják a brit kérelmet, hogy a viszonosság garantálása nélkül részt vegyenek a DNS adatok megosztására szolgáló rendszerben.

Ezt a döntést az elkövetkező hónapokban vissza lehet vonni. „A gyanúsítottakkal kapcsolatos adatok megosztásának hiányát az összes tagállam [a britekkel kötendő megállapodás véglegesítése előtti] akadálynak tekinti – számolt be egy uniós forrás.

Az Egyesült Királyságnak a meglévő DNS-megosztási megállapodásból való kilépése azonban azt jelentené, hogy az EU bűnüldöző szervei elveszítik az Egyesült Királyság DNS-adatbázisához való hozzáférést, amely több mint 5 millió ember profilját és 500 000 mintát tartalmaz a bűncselekmények helyszínéről.

A brit kormányszóvivő elmondta: “Polgáraink biztonságát a kormány prioritásként kezeli. Mindenkinek érdeke, hogy megállapodjunk az Európai Unióval, amely mindkét oldal hatóságait felruházza azokkal a képességekkel, amelyek segítenek a polgárok védelmében és a bűnözők igazságszolgáltatásba hozásában. ”

(theguardian.com)




Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 24.

Polt Péter: gyorsabbak lettek az eljárások

Az ügyészi feladatkör bővülése az eljárás felgyorsulását eredményezte az elmúlt tíz évben – hangsúlyozta a legfőbb ügyész a Magyar Jogász Egylet 15. Magyar Jogászgyűlésén csütörtökön Balatonfüreden.