Kizárhatják a briteket az eu-s bűnügyi együttműködésből

A britek jelenlegi rendszerből történő kilépésével az EU tagállamok elvesztenék a hatalmas brit adatbázishoz való hozzáférést.


Meg kell tagadni az Egyesült Királyságnak az EU bűnüldözési nyilvántartásához való hozzáférését mindaddig, amíg nem vállalja, hogy több ujjlenyomat-adatot oszt meg a tagállamokkal – döntött az Európai Parlamenti igazságügyi és belügyekkel foglalkozó bizottsága csütörtöki ülésén.

A LIBE bizottsági döntése nem köti az EU döntéshozóit, de befolyásolhatja a döntésüket, mivel az Egyesült Királyság az ujjlenyomatok, a DNS és egyéb adatok cseréjére irányuló állandó megállapodást kíván kötni az EU-val.

A bizottság spanyol elnöke, Juan-Fernando López-Aguilar, európai parlamenti képviselő a szavazás után azt nyilatkozta a Guardiannak, hogy a fő probléma az volt, hogy az Egyesült Királyság kormánya megtagadta a brit rendőrség által levett néhány ujjlenyomat átadását, annak ellenére, hogy az eu-s tagállamok rendőrhatóságai  teljes hozzáférést biztosítanak a britek számára. Az adatmegosztásnak a viszonosságon kell alapulnia.

„Szeretnénk, ha az Egyesült Királyságga az Európai Unió alapelveinek megfelelően épülne ki a jövőbeni kapcsolat, amely kölcsönösen előnyös mindkét fél számára és így nem nyújt előnyöket az Egyesült Királyságnak, amely már nem tagja az Európai Uniónak, de hozzáférhet az összes információs eszközhöz. ”

A brit kormány szerint az Egyesült Királyság a többi tagállamhoz képest sokkal több adatot bocsát az EU rendelkezésére.

A Brexit közepette a brit kormány 2019 júniusában beleegyezett abba, hogy továbbít DNS-adatokat más EU-tagállamok részére, azt követően, hogy Theresa May 2015-ben belügyminiszterként az EU bűnüldözési rendszeréhez való csatlakozás mellett döntött.

A DNS adatcsere lehetővé teszi a brit rendőrség számára, hogy 15 perc alatt ellenőrizze a bűnözők és gyanúsítottak adatait az európai adatbázisokban, ahelyett, hogy az Interpol 143 napos eljárását választaná.

A brit kormány azonban nem felel meg teljes mértékben az eu-s szabályoknak: a brit hatóságok megosztják ugyan a brit lakcímmel rendelkező bűnözők DNS-adatait, de a bűncselekménnyel gyanúsítottak adatait annak ellenére nem,  hogy teljes hozzáférést kapnak az EU tagállamai által meggyanúsított személyek adataihoz.

A kormánynak június 15-ig kell jelentést készítenie az EU-nak arról, hogy meg kíván-e felelni a gyanúsítottak ujjlenyomatainak és DNS-ének megosztására vonatkozó követelményeinek.

A DNS adatok megosztása mindaddig folytatódik, ameddig az EU tagállamok döntést nem hoznak a kérdésről. Várhatóan még a héten szavaz majd erről az Európai Parlament.

Az adatmegosztást a prümi egyezmény (Prüm egy a német kisvárosról, itt írták alá a megállapodást 2005-ben), amelyben hét EU-tagállam először egyezett meg a bűnözők és gyanúsítottak ujjlenyomatainak, DNS-ének és autóazonosítóinak egymással való megosztásában. A megállapodás azóta uniós szintű politikává vált, és szükségtelenné tette a kétoldalú adatcsere megállapodásokat az EU-ban. Az adatmegosztás rendszerét az állampolgári szabadságjogokért küzdő szervezetek is támadták, kifogásolva, hogy nincs demokratikus kontroll a rendszer felett.

A legutóbbi európai parlamenti szavazás azt mutatja, hogy az EU elégedetlen a jelenlegi rendszerrel, amely előnyösebb az Egyesült Királyság számára, mint az EU-27 részére. Az elmúlt hónapokban az európai parlamenti képviselők kifogásolták, hogy a brit hatóságok nem továbbítottak mintegy 75.000 az Egyesült Királyságban elítélt külföldi bűnözőre vonatkozó adatokat és azzal vádolták a kormányt, hogy megsérti és visszaél az EU tagállamok rendőrségei és a határőrségei által használt hatalmas uniós adatbázis alapelveit.

Az Európai Bizottság – amely a Brexit-tárgyalások azon szándékát, hogy megfelelő viszonosság nélkül csatlakozzanak az EU bűnüldözési rendszeréhez, azaz a gyanúsítottak adatainak ne kelljen megosztaniuk. Az EU tagállamok azonban elutasították a fenti kifogásokat, amikor 2019 júniusában úgy döntöttek, hogy jóváhagyják a brit kérelmet, hogy a viszonosság garantálása nélkül részt vegyenek a DNS adatok megosztására szolgáló rendszerben.

Ezt a döntést az elkövetkező hónapokban vissza lehet vonni. „A gyanúsítottakkal kapcsolatos adatok megosztásának hiányát az összes tagállam [a britekkel kötendő megállapodás véglegesítése előtti] akadálynak tekinti – számolt be egy uniós forrás.

Az Egyesült Királyságnak a meglévő DNS-megosztási megállapodásból való kilépése azonban azt jelentené, hogy az EU bűnüldöző szervei elveszítik az Egyesült Királyság DNS-adatbázisához való hozzáférést, amely több mint 5 millió ember profilját és 500 000 mintát tartalmaz a bűncselekmények helyszínéről.

A brit kormányszóvivő elmondta: “Polgáraink biztonságát a kormány prioritásként kezeli. Mindenkinek érdeke, hogy megállapodjunk az Európai Unióval, amely mindkét oldal hatóságait felruházza azokkal a képességekkel, amelyek segítenek a polgárok védelmében és a bűnözők igazságszolgáltatásba hozásában. ”

(theguardian.com)



Kapcsolódó cikkek:


Külföldi cégrészesedés: a tranzakciók nagy része érintett lehet
2020. május 29.

2020. május 26-án a Kormány elfogadta a 227/2020. (V.25.) sz. Kormányendeletet, ami 2020. december 31. napjáig új hatósági bejelentési kötelezettséget határozott meg az úgynevezett stratégiai társaságokban történő bizonyos részesedés és egyéb jogosultság szerzésére vonatkozó, illetve egyéb, külföldi vagy külföldi hátterű cégek által megvalósított tranzakciókkal kapcsolatban, hívja fel a figyelmet a Baker Mckenzie budapesti irodájának társasági jog és vállalatfelvásárlási csoportja.