Az online sportfogadás és a jog viszonya
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Több ellenzéki párt is tiltakozott csütörtökön a közigazgatási bíráskodás bevezetésének kormányzati terve ellen.
Több ellenzéki párt, a Demokratikus Koalíció (DK), a Párbeszéd Magyarországért (PM) és a Magyar Liberális Párt (Liberálisok) is tiltakozott csütörtökön a közigazgatási bíráskodás bevezetésének kormányzati terve ellen.
A DK az MTI-hez eljuttatott közleményében az előterjesztést úgy értékelte, „a Fidesz megelégelte, hogy a kormánypártra csak a rendőrségen és az ügyészségen nem vonatkoznak a törvények, a bíróságon néha még igen”. A kabinet ezért saját bíróság létrehozását tervezi, ami garantálná, hogy soha többé ne derüljenek ki az olyan korrupciós ügyek, mint például az MNB-alapítványok Matolcsy-rokonokat milliárdossá tevő költései – írta Molnár Csaba ügyvezető alelnök.
[htmlbox Polgári_jog_folyóirat]Tordai Bence, a PM szóvivője az MTI-nek azt mondta, a kormány által tervezett közigazgatási bíróságnak az lesz a feladata, hogy „eltussolja a fideszes lopásokat, választási csalásokat”. Eddig sok tisztességes bíró dolgozott és hozott a Fidesz számára kellemetlen ítéleteket, de ez a jövőben nem fordulhat elő, mert a törvényalkotás és a végrehajtás után az igazságszolgáltatást is sikerül a kormánypárt hatalma alá hajtani – tette hozzá.
A Liberálisok közleményükben a magyar jogállam felszámolásaként hivatkoztak a tervezett intézkedésre, és közölték: elfogadhatatlannak tartják, hogy „a kormány egy új bíróság felállításával szeretné megúszni a számonkérést azokban a botrányos ügyekben, amelyek joggal háborítják fel a magyar közvéleményt”.
(MTI)
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.
2025 februárjától változik a Közös Végrehajtási Szabályzat 17. és 18. cikke – hívja fel a figyelmet honlapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!