Közigazgatási bíróság: vita a kormány és az emberi jogi biztos között

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Igazságügyi Minisztérium (IM) visszautasítja az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosának a közigazgatási bíróságokkal kapcsolatos „megalapozatlan állításait”.

A biztos véleménye „vélhetően sajtóinformációkon alapul”, állításai azt tükrözik, hogy nem ismeri „sem a szabályozás hátterét, koncepcionális elemeit, sem az elfogadott törvény szövegét” – írták a tárca közleményében.

Az IM arra reagált, hogy Dunja Mijatovic, az ET emberi jogi biztosa Áder János államfőhöz fordult pénteken a közigazgatási bírósági rendszer tervezett létrehozása ügyében, arra szólítva fel a köztársasági elnököt, hogy aláírás helyett küldje vissza az Országgyűlésnek a héten elfogadott, erről szóló törvénycsomagot.

Az IM kiemelte: az elkülönülő közigazgatási bírósági szervezet felállításának szükségességét az elmúlt harminc évben a magyar jogtudományban szakmai egyetértés övezi. Azt írták: „2014 óta köztudott, hogy Trócsányi László igazságügyi miniszter – mint a téma nemzetközileg elismert professzora – elkötelezett a szervezetileg elkülönült közigazgatási bíráskodás megteremtése mellett”. Ennek első lépéseként a közigazgatási perrendtartás 2017-ben jelentősen kiszélesítette a közigazgatási perben felülvizsgálható hatósági döntések körét.

Úgy folytatták: a közigazgatási bírósági rendszer alapjait idén tette le az Országgyűlés az alaptörvény hetedik módosításával. Ezzel együtt vette kezdetét a törvényelőkészítő munka, amelyet a bírák és a tudomány képviselőinek bevonásával, rendszeres tájékoztatás mellett, transzparensen végeztek. Az elkészült törvénytervezeteket, mielőtt benyújtották volna az Országgyűlésnek, a magyar jogszabályoknak megfelelően az IM társadalmi egyeztetésre bocsátotta. „A társadalmi egyeztetéstől kezdődően olyan tartalmú észrevétel, mint amilyet a biztos megfogalmazott, nem érkezett” – tették hozzá.

Hangsúlyozták továbbá: a közigazgatási bíróságokról szóló törvény garantálja a bírói függetlenséget. Ezen bíróságok igazgatásában – fűzték hozzá – a bírói önigazgatásnak, a bírósági vezetőknek is jelentős hatásköreik vannak.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a közigazgatási bíróságok költségvetésével kapcsolatban a bírói testületeknek vétójoguk van. A rendes bírósági szervezetben irányadó szabályokhoz képest szűkebb körben, a bírói önkormányzati szervek intenzívebb közreműködése mellett lehetséges csak a bírói pályázatok eredménytelenné nyilvánítása. A bírák kiválasztásának folyamatában a nyilvánosság, a jogorvoslati lehetőség és az indokolási kötelezettség biztosítja az átláthatóságot. A miniszternek a bírák kinevezésével összefüggő jogköre törvényileg „rendkívül korlátozott” – áll a közleményben.

Nemzetközi összehasonlításban megállapítható, hogy az elfogadott szabályozásban foglaltnál jóval szélesebb hatáskörrel rendelkeznek egyes európai országok igazságügyi miniszterei, illetve nemzeti parlamentjei. Úgy fogalmaztak: összességében egy „átlátható, kiegyensúlyozott, együttműködésen alapuló és a bírói függetlenséget széleskörű garanciákkal biztosító rendszer” jön létre.

Az IM szerint a törvény rendelkezései megfelelnek az alaptörvénynek és a nemzetközi sztenderdeknek, ezért kérte a kormány nevében a Velencei Bizottság állásfoglalását. A közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépésének időpontját és valamennyi határidőt úgy állapították meg, hogy a Velencei Bizottság véleményét kellő időben, érdemben megfontolhassa a jogalkotó, és – ha szükséges volna – az esetleges korrekciókat elvégezhesse.

Jelezték azt is: a magyar igazságügyi tárca nyitott a párbeszédre, amíg az szakmai érveken és egymás kölcsönös tiszteletén alapul.

(MTI)