Közjegyzők: egyszerűbb lesz a közokiratok elfogadása az EU-ban

Szerző: Adó Online
Dátum: 2019. április 4.
Címkék: , ,
Rovat:
Egyszerűbbé válhat az Európai Unióban a hivatalos ügyek intézése azzal, hogy egy uniós rendelet szerint számos, bármely tagállamban kibocsátott közokiratot, például az apai elismerő nyilatkozatot vagy az anyakönyvi kivonatot, egy másik tagállamban el kell fogadni felülhitelesítés nélkül is – közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara csütörtökön.

Mint írták, hivatalos ügyek intézésekor külföldön gyakran nem elég az eredeti dokumentum bemutatása, mert a külföldi hatóság csak a felülhitelesített, úgynevezett apostille-tanúsítvánnyal vagy diplomáciai felülhitelesítéssel ellátott dokumentumot fogadja el. A közokirat hitelesítését kétféle eljárással lehet elérni. Azon 57 állam esetében, amely részese az erre vonatkozó nemzetközi egyezménynek, az okiratokat apostille-tanúsítvánnyal kell ellátni. Ha azonban egy ország nem tagja ennek az egyezménynek, és nincs vele Magyarországnak két- vagy többoldalú szerződése, akkor közbenső hitelesítéssel, majd diplomáciai felülhitelesítéssel kell ellátni az okiratot.

Az eljárást az Európai Unión belül egyszerűsíti egy új, a közokiratokról szóló rendelet, amely bizonyos tartalmú közokiratok esetében eltörli a felülhitelesítési kötelezettséget. Nem kell például hitelesítő pecsét a születés, a haláleset, az életben lét, a házasságkötés, az anyaság vagy apaság, a lakóhely, a tartózkodási hely vagy az állampolgárság rögzítésére szolgáló dokumentumoknál – írták.

Hozzátették: a rendelet értelmében mostantól a közokiratokhoz nem kell hiteles fordítást készíttetni.

Ha a közokirat nem az azt igénylő tagország hivatalos nyelvén készült, akkor a kiállító hatóságtól lehet kérni az összes uniós nyelven rendelkezésre álló formanyomtatványt. Ha bárki ezzel együtt nyújt be egy dokumentumot, a fogadó hatóság alapestben nem kérheti a fordítást – írták. Hozzátették: a rendelet azt a szabályozást is eltörölte, hogy az eredeti közokiratot és annak hiteles másolatát egyszerre kelljen benyújtani.

Más országokba szánt dokumentumoknál azonban továbbra is szükséges a felülhitelesítés, valamint még az uniós országok esetén is érdemes előzetesen tájékozódni, milyen iratokat vár el az adott hivatal – hívták fel a figyelmet.

Közölték azt is, hogy a felülhitelesítési eljárás és az apostille kiállítása egyébként egyszerű és gyors. A közjegyzők által aláírt okiratok hitelesítését a MOKK végzi Budapesten, a Közjegyzők Házában. A hitelesítés általában helyben megvárható, valamint postai úton is elintézhető körülbelül két hét alatt.

A közjegyzői kamarától évről évre több dokumentum hitelesítését kérik, 2018-ban több mint 9300 apostille-t és majdnem 2100 közbenső hitelesítést, összesen több mint 11 400-at állítottak ki. Az elmúlt években sok ilyen iratot vittek néhány uniós tagállam mellett Dél-Koreába, Kazahsztánba, Kínába, Oroszországba és Thaiföldre.

A kamara közleménye szerint Magyarországon a MOKK hitelesíti a közjegyző által aláírt közokiratokat – többek között gazdasági jogi szerződéseket, nyilatkozatokat, aláírásmintákat, meghatalmazásokat, cégkivonatokat, gyermek külföldre vitele iránti engedélyeket, hagyatéki eljáráshoz kapcsolódó iratokat -, az Igazságügyi Minisztérium a bíróságok, valamint a minisztérium által kiállított iratokat, a Külgazdasági és Külügyminisztérium pedig a NAV által kiállított és az egyéb közokiratokat.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek:


Mikor állapítható meg a bűnszervezetben való elkövetés?
2019. június 17.

Mikor állapítható meg a bűnszervezetben való elkövetés?

Nem kizárt a bűnszervezet megállapítása akkor sem, ha egyébként egy korábban legálisan működő csoport a szervezete kereteit felhasználva súlyos megítélésű bűncselekmények elkövetését határozza el és azokat meg is valósítja. Ugyanis akkor, ha ezen működés kapcsán fennállnak a bűnszervezet alanyi és tárgyi feltételei, az abban résztvevők magatartása bűnszervezetben elkövetettként értékelendő.

Kizárt az ügyvédi tevékenység gyakorlása az ügyészi jogviszony megszűnését követő két évig
2019. június 17.

Kizárt az ügyvédi tevékenység gyakorlása az ügyészi jogviszony megszűnését követő két évig

Az Üttv. 20. § (3) bekezdése alapján az ügyvéd nem járhat el azon közhatalmi hatáskört gyakorló szerv által gyakorolt eljárásban, amelynél jogviszonya fennállt. Ez a tilalom olyan más közhatalmat gyakorló szerv (jelen esetben bíróság) előtti eljárásra is érvényes, amelyben az a közhatalmat gyakorló szerv (ügyészség) is részt vesz, amellyel az ügyvéd korábban jogviszonyban állt.