Kúria: a borravalót elkülönítve kell kezelni

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. november 18.
Címkék: ,
Rovat:
A Kúria elvi döntése szerint a borravalót elkülönítve kell kezelni, ha bekerül a pénztárgépbe, valamint csak kivételes esetben térhet el a pénztár pénzkészlete a pénztárgép egyenlegétől – tudatta a legfelsőbb bírói fórum közleményben hétfőn.

Madarász Gabriella, a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának szóvivője az MTI érdeklődésére elmondta: a konkrét közigazgatási perben az adóhatóság megbírságolt egy fővárosi kávézót, mert ellenőrzésnél a pénztárgép kasszájában többletet találtak. A vendéglátóhely úgy működött, hogy a vendégek az asztaloknál a pincéreknek fizettek, a pincérek az ellenértéket a borravalóval együtt a pénztárcájukba tették, majd időközönként onnan a pénztárgépbe. A napi bevételt az irodában tartották, a borravalót pedig a pultnál, egy dobozban.

Az adóhatóság álláspontja szerint az online pénztárgépben minden pénzmozgást rögzíteni kell, a tényleges bevétel és a pénztárzárás bevétele közötti eltéréssel a mulasztás megvalósult, ezért bírságoltak.

A cég bírósághoz fordult a bírság miatt, és a közigazgatási perben felmerült, hogy – bár fő szabály szerint a pénztárban lévő pénzkészletnek összeg és pénznem szerint meg kell egyeznie a pénztárgépen bizonylatolt értékesítések és egyéb pénzmozgások egyenlegével – a szabályozás megenged kivételt, ha az eltérést az “üzemeltető működési sajátosságai” okozzák és az eltérés mértéke ezekhez igazodik. A felperes pedig éppen arra hivatkozott a perben, hogy a borravaló kezelése olyan, az üzemeltető működési körébe eső sajátosság, amely alapot ad a pénztári egyenleg és a pénzkészlet eltérésére.

A Kúria október 31-én meghozott határozatában ugyanakkor kimondta: a szabály alól önmagában csak azért, mert borravalóval dolgoznak, még nem lehet kivételt tenni. A szabályozás ugyanis lehetővé teszi egy kód alkalmazásával, hogy a borravalót elkülönítve, jogszerűen pénztárgépbe helyezzék.

Az “üzemeltető működési sajátosságai” az olyan helyzetekre vonatkoznak, amelyekben a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás és az ellenérték bevételezése között a tevékenység jellege vagy fizikai jellemzői miatt szükségszerűen hosszabb idő telik el. Tipikusan ilyen lehet például az ételkiszállítás, a csomagküldés – magyarázta Madarász Gabriella szóvivő, a Kúria nyugalmazott tanácselnöke.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek:


Letartóztatták egy embercsempész csoport irányítóját
2019. december 7.

Letartóztatásba helyezte bíróság azt a 37 éves, Budapesten élő, menekültstátusszal rendelkező szír férfit, akit a Fővárosi Főügyészség azzal gyanúsít, hogy egy embercsempész csoport szervezője, irányítója volt.

Húsz év fegyházra ítélték az óbudai óvónő gyilkosát
2019. december 6.

Húsz év fegyházbüntetésre ítélte az óbudai óvónőt lelövő férfit a Fővárosi Törvényszék. A bíróság súlyosító körülményként értékelte, hogy a bűncselekmény elkövetését előre kitervelt bosszú vezérelte.

A munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége nem korlátlan
2019. december 6.

A munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége nem korlátlan

A munkavállalót terhelő kárenyhítési kötelezettség megítélésekor értékelni kell az életkorát, egészségi állapotát, családi és lakóhelyi körülményeit. A kárenyhítési kötelezettség teljesítését az eset összes körülményei mérlegelésével lehet megítélni az objektív kárfelelősséggel tartozó, de annak megtérítése alól mentesülni kívánó munkáltató által bizonyított tények alapul vételével. Abban az esetben, amikor a munkavállaló bizonyítottan a jogellenesen megszüntetett munkaviszonyában betöltött munkakörének megfelelő állást keresett, aktívan eleget tett kárenyhítési kötelezettségének.