Kúria – Újper-dömping jogos védelem ügyében?

Szerző: Kálmán Attila
Dátum: 2017. december 13.
Rovat:

A jogos védelem kúriai megítélésében immár egyértelműen megjelenik a szemléletbeli változás, és visszatükrözi a jogalkotónak azt a szándékát, hogy e minősítés bírói megítélésekor az áldozatvédelemre helyezi a hangsúlyt, azaz „az áldozat oldalára áll”. Ebből következően a legfőbb bírói fórum idén novemberben immár másodjára hozott a korábbi jogerős elmarasztalással ellentétes, felmentő ítéletet. Az óbudai, rablási-autós üldözéses ügyben kimondta, a jogos védelem a javak védelmére is értendő alkotmányos alapjog. Mivel a Kúria szerint az alsóbb bíróságoknak már a korábbi jogszabályok alapján is hasonlóan kellett volna eljárniuk, nem kizárt, hogy a korábban ugyancsak jogerősen elítéltek akár tömegével kérni fogják ügyük újratárgyalását a legfőbb bírói fórumtól.


Megtartotta idei év végi sajtótájékoztatóját Darák Péter, a Kúria elnöke; az eseményen a legfőbb bírói fórum elnökhelyettese és a kollégiumok vezetői is beszámoltak a hatáskörüket érintő témákról, a Kúria második félévi tevékenységéről, a legfontosabb ítéletekről, valamint a joggyakorlat-egységesítő döntésekről.

Az elnök általános bevezetőjében elmondta, 2017 a felkészülés éve volt, hiszen jövőre új polgári, közigazgatási és büntetőeljárási kódex lép hatályba. A Kúria szeptemberben a Kulturális Örökség Napok új partnere és kiemelt helyszíne volt. Több száz vendégnek mutatták be a Kúria épületét, vetélkedőket, per-szimulációkat szerveztek. Darák Péter, valamint a Legfőbb Ügyész és az OBH elnöke szándéknyilatkozatot írt alá arról, hogy a régi Igazságügyi Palotába történő visszaköltözés feladatait a szervek összehangolják. Kérdésre válaszolva az elnök úgy vélte, a központi költségvetési forrásból megvalósuló átköltöztetés (és felújítás) várhatóan 2021-ben történhet meg.

Elhangzott, a joggyakorlat-elemző csoportok elmúlt öt évben végzett munkájának beérett a gyümölcse: egyre többen ismerik és keresik az összefoglaló véleményekben írt megállapításokat, kérik újabb jogkérdések ebben a formában történő vizsgálatát. A jogi karoknak, kutatóintézeteknek, társ-hivatásrendeknek, az igazságügyi miniszternek és a bíróságok szakmai vezetőinek küldött felhívásra csaknem kétszáz javaslat érkezett a 2017-ben induló új joggyakorlat-elemzések témájára, idén novemberben pedig a jövő évi kúriai joggyakorlat-elemzések témajavaslatait beküldők meghallgatása is megtörtént.

[htmlbox BDT]

Idén egyébként nyolc joggyakorlat-elemző csoport indult, ezek a következők: A büntetés-végrehajtási bírói gyakorlat, különös tekintettel a reintegrációs őrizetre; A harmadfokú eljárással kapcsolatos ítélkezési gyakorlat; A választási és népszavazási eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslat; A hatályon kívül helyezések gyakorlata közigazgatási perekben; A közérdekű adatok kiadása; A rokontartás szabályaival kapcsolatos bírói gyakorlat; A jegyző birtokvédelmi eljárásának bírósági kontrollja; A munkáltató kártérítési felelősségével kapcsolatos bírói gyakorlat. Jövőre olyan fajsúlyos témákra fókuszálnak majd a joggyakorlat-elemzők, mint például a kötelező pszichiátriai kezelés elrendelése, a perújítás ténybeli vizsgálata vagy épp a földforgalmi perek bírói gyakorlata.

A Kúria tavaly a következő témákban folytatott – a legtöbb esetben már lezárult – joggyakorlat-elemzést (ezekről egy részéről a Kúria tájékoztatása alapján a Jogászvilág is beszámolt már): Az ítéleti bizonyosság elméleti és gyakorlati kérdései; A vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni felelőssége; A felszámoló jogállása a Cstv. 51. paragrafusában meghatározott kifogás alapján indult eljárásban; A társasházi jogvitákkal kapcsolatos ítélkezési gyakorlat; Az előzetes letartóztatás vizsgálata ; Nemzetközi vonatkozású büntetőügyek; A közbeszerzésekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlat; Az Alaptörvény követelményeinek érvényesülése a bírósági ítélkezésben; Az egyenlő bánásmód követelményének munkaügyi ítélkezési gyakorlata; A joggal való visszaélés ítélkezési gyakorlata.

Darák Péter emlékeztetett arra, a Kúria ebben a félévben is ápolta nemzetközi kapcsolatait, épített tapasztalatcserén alapuló új együttműködéseket, lépéseket tett, hogy a Kúria bírái megismerkedhessenek a külföldi joggyakorlattal és külföldről érkezett vendégek is betekintést nyerhessenek a legfelsőbb bírói fórum működésébe, a magyar joggyakorlat és jogalkalmazás területére. 2017. első felében 21 fontosabb Kúriát érintő látogatás/nemzetközi konferencia volt Magyarországon (az előző félévben 14) és 18 kiutazás történt (ugyanannyi, mint az előző félévben).

Darák Péter, a Kúria elnöke (balolról) és Wellmann György, a Polgári Kollégium vezetője

Kónya István, a Kúria elnök-helyettese szerint kiemelést érdemel a jogos védelem tárgykörében hozott újabb döntés (Bfv.III.859/2017.), mely ügy lényege, hogy a vagyon elleni bűncselekmény áldozata gépjárművel üldözte az elkövetőt. Az országos közérdeklődésre számot tartó ügyben az első- és másodfokon jogerősen elítélt nő autójával vette üldözőbe a táskája elrablóit. Az üldözés halálos gázolással végződött, az egyik rabló életét vesztette. A nőt ezért elmarasztalták, elvitatva tőle a jogos védelemhez való jogát. A Kúria ezzel szemben idén novemberben felmentette a nőt, idén e tárgykörben ez már a második hasonló tartalmú, a korábbi jogerős elmarasztalással ellentétes, felmentő döntése a Kúriának – emlékeztetett az elnök-helyettes. Hozzátette, a jogos védelem kúriai megítélésében immár egyértelműen megjelenik az új, 2018 nyarától hatályos büntetőeljárási törvénybenben is megfogalmazott hangsúlyos szemléletbeli változás, és visszatükrözi a jogalkotónak azt a szándékát, amivel e minősítés bírói megítélésekor az áldozatvédelemre helyezi a hangsúlyt, azaz „az áldozat oldalára áll”. A Kúria említett két döntéséből is az olvasható ki, hogy a jogtalan támadással járó kockázatot a támadó viseli. A konkrét, óbudai ügyben a Kúria egy közlekedési helyzetre és a javak védelmére (az ellenük irányuló támadás elhárítására) vonatkozóan is értelmezte a jogos védelmet, mint alkotmányos alapjogot.

Kónya István a Jogászvilág kérdésére válaszolva úgy fogalmazott, mivel a Kúria szerint az alsóbb bíróságoknak már a korábbi Btk. alapján is hasonlóan kellett volna eljárniuk, nem kizárt, hogy a korábban ugyancsak jogerősen elítéltek akár tömegével kérni fogják ügyük újratárgyalását a legfőbb bírói fórumtól.

Az elnök-helyettes kitért arra, hogy a 12. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális erőszak (Btk. 197. §) értelmezéséről szóló 2/2016. BJE-határozatot az Alkotmánybíróság a 19/2017. (VII. 18.) AB-határozatával pro futuro megsemmisítette. Ezért a Kúria az 1/2017. számú büntető jogegységi határozatával hatályon kívül helyezte korábbi jogegységi határozatát. Az alkotmánybírósági döntés maga is, és az ahhoz fűzött különvélemények rámutattak arra, hogy a kérdés nem jogegységi határozattal, hanem jogalkotással rendezhető. Ez időközben bekövetkezett; az új jogszabályszöveg a korábbi jogegységi határozatban kifejtett érvek mentén szabályozta újra a kérdést.

Hasonlóan fokozott érdeklődésre számot tartó ügyben (Bt.III.1311/2017.) mondta ki a Kúria, hogy a másodfokú bíróság szükségtelenül helyezte hatályon kívül Ahmed H. terrorcselekmény miatti ügyében hozott elsőfokú ítélet.

A Polgári Kollégiumban ítélkező 34 bíró évente átlagosan 4000-4200 ügyet – nagyrészt felülvizsgálati ügyeket – bírál el. Az ítélkezési szünet miatt „rövidebb” második félévben november 30-áig 1518 ügy érkezett, ami igen nagy munkaterhet jelent a számukra – ismertette Wellman György kollégiumvezető. Ennek ellenére eddig még eleget tudtak tenni az időszerű ítélkezés követelményének, ami azt jelenti, hogy az ügyek kétharmadát 6 hónapon belül, egyharmadát pedig egy éven belül be tudják fejezni és az egy éven túli ügyek száma elenyésző.

A kollégiumvezető kiemelte a devizahiteles ügyeket, melyekkel kapcsolatban kiderült, jelenleg is több ezer ilyen per zajlik az ország különböző bíróságain, és néhány százas nagyságrendben, felülvizsgálati szakban már a Kúriát is régebben elérték. A Kúria Polgári Kollégiuma fontos feladatának tekinti, hogy a devizahiteles ügyekben eseti döntéseivel is irányt mutasson a vitás kérdésekben. Ilyen iránymutató elvi határozat hozott október utolsó napján egy közjegyzői ténytanúsítvánnyal kapcsolatos olyan kérdésben, amelyben ítélőtáblai szinten is eltérő döntések születtek. A Kúria elvi határozata (Gfv.VII.30.791/2016.) szerint a közokiratba foglalt devizaalapú kölcsön-, illetve lízingszerződésnek az a rendelkezése, amely szerint a pénzügyi intézmény a saját nyilvántartása alapján jogosult a fogyasztói követelések kimutatására és a szerződő felek az ennek alapján készült közjegyzői ténytanúsítványt tekintik irányadónak, nem minősül joghatályos tartozást elismerő nyilatkozatnak, a fogyasztók jogszabályon alapuló igényérvényesítési lehetőségét nem korlátozza, illetve a bizonyítási terhet a fogyasztók számára hátrányosan nem változtatja meg, ezért nem tisztességtelen.

Ismeretes, hogy a magyar bírák a devizahiteles perekben több (összesen nyolc) esetben is előzetes döntéshozatali kérelemmel fordultak az Európai Unió Bíróságához. Ezekben az ügyekben még nem születtek érdemi döntések. A kollégium-vezető felidézte, hogy idén októberi végzésével egy, a bírói gyakorlatban nagyon vitatott kérdésben a Kúria egyik ítélkező tanácsa is az Európai Unió Bíróságához fordult (Gfv.VII.22.444/2016/11. sz. végzés). A kérdés arra irányult, eleget tesz-e a világos és érthető megfogalmazás irányelvi követelményének a fogyasztói kölcsönszerződésben egyedileg meg nem tárgyalt olyan szerződési feltétel, amely a fogyasztót terhelő költség, jutalék, díj összegét annak kiszámítási módját, teljesítésének idejét pontosan meghatározza, ám anélkül, hogy rögzítené az adott költség milyen konkrét szolgáltatás ellenértéke; avagy a szerződésnek tartalmaznia kell azt is, hogy az adott költség milyen meghatározott szolgáltatás ellenértéke?

Közben az EUB egy romániai devizahiteles ügyben már hozott határozatot, a Kúria álláspontja, hogy az Európai Unió Bíróságának a C-186/16. számú ügyben hozott határozata összhangban van a Kúria devizaalapú kölcsönszerződéseket érintő jogegységi határozatival. Külön intézkedési szükséghelyzet nincs.

Továbbra is eredményesen végzi a munkáját az a konzultációs testület, amelyet a Kúria elnöke a kölcsönszerződések érvénytelenségére irányuló perekkel kapcsolatos jogalkalmazási problémák megoldása érdekében hívott életre. A testület munkájában minden bírósági szint rendelkezik képviselettel. A bírók a bíróságok által felvetett kérdésekre keresik a válaszokat az egységes joggyakorlat biztosítása érdekében.

Kérdésünkre Wellmann György elmondta, elképzelhető, hogy az EUB döntéséig számos pert felfüggesztenek a hazai bíróságok. Ezt azonban minden esetben a jogi képviselőnek, azaz a felperes devizahiteles ügyvédjének kell kezdeményeznie.

A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma az idei II. félévében két ülést tartott, ahol négy kollégiumi véleményt fogadott el, ebből kettő közigazgatási tárgyú, kettő pedig munkaügyi. Az előbbiek egyike a 2/2017. KMK-vélemény az Agrárkamara földforgalmi ügyekkel kapcsolatos közigazgatási perekben való részvételéről, míg a másik a 3/2017. KMK-vélemény a választási eljárásban érvényesülő elektronikus kapcsolattartásról. A munkaügyi tárgyú kollégiumi vélemények: a 4/2017. KMK-vélemény az egyenlő bánásmód követelmények megsértéssel kapcsolatos munkaügyi perek egyes kérdéseiről; az 5/2017. KMK-vélemény a joggal való visszaélés tilalmának megsértésével kapcsolatos munkaügyi perekben felmerülő egyes kérdésekről.

Tálné Molnár Erika, a munkajogi szakág vezetője a joggal való visszaélés és az egyenlő bánásmód megsértésének bizonyítási teherrel és jogkövetkezményekkel kapcsolatos eltéréseire hívta fel a figyelmet. A szakszervezeti perekről pedig elmondta: bizonyos kérdésekben a munkáltatónak ki kell adnia a szakszervezet által igényelt adatokat, ugyanakkor a sztrájkjog a munkavállalót illeti, nem a szakszervezetet, ezért például a szakszervezet jogának megsértése miatt nem indítható sztrájk.

A kollégium felkészült a jövő évi országgyűlési választásokra – ismertette Kalas Tibor kollégiumvezető. A legfőbb bírói fórum kizárólagos feladata az országgyűlési képviselőválasztásokon a választási bíráskodás, az erre irányuló szakmai felkészülés már 2017-ben kezdetét vette a joggyakorlat-elemzés elrendelésével. Ez a munka a végén tart, várhatóan 2018 elején a kollégium megtárgyalja a joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló véleményét. A választási bíráskodás szakmai felkészüléséhez tartozott a 3/2017. KMK-vélemény elfogadása az elektronikus kapcsolattartás szabályairól, mivel ez a kérdés az elektronikus eljárások elterjedése miatt a választási jogorvoslatok során is előtérbe került. A vélemény lényege, hogy a választási eljárást kizárólagosan szabályozó sarkalatos törvény (2013. évi XXXVI. törvény) önmaga határozza meg az elektronikus eljárás lehetőségét és kereteit, ezen túlterjeszkedni a választási bíráskodásban sem lehet, annak ellenére sem, hogy háttérjogszabályként az elektronikus eljárást széles körben alkalmazandó Polgári perrendtartást kell alkalmazni.

2017 októberében elfogadta a Kollégium az 1/2017. KMPJE jogegységi határozat, mely a haszonélvezeti jog fenntartásával kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási kérdésekre vonatkozik. A jogegységi határozat klasszikus régi jogi problémát oldott meg, mely már a Királyi Kúria ítélkezési gyakorlatában is megjelent, és a kérdés már a korábbi bírákat és jogtudósokat is megosztotta.

A közigazgatási perrendtartás januári hatályba lépése a szakmai és igazgatási feladatokat egyaránt érinti, így a szakág bírái oktatási feladatokat, valamint szakmai elemző feladatokat látnak el, illetőleg véleményezik a szükséges igazgatási változtatásokat is. A közigazgatási perrendtartás hatályba lépése létszámfejlesztést tesz szükségessé a bíróságokon, részben a tanácsban történő eljárás, részben pedig az új jogterületek várható megjelenése miatt.

A Kúriára nagyobb számú földforgalmi ügy érkezett, amely meglehetősen bonyolult összetett közigazgatási pertípus. Elmondható, hogy a vidéki közigazgatási és munkaügyi bíróságokon szintén nagyobb számú földforgalmi ügy van folyamatban, ezek szakmai elemzése folyamatos, a Kúria e tekintetben már hozott kollégiumi véleményt és egy újabb kollégiumi vélemény áll előkészítés alatt, mely a földforgalmi ügyek számos pontját érinti.

Végül elhangzott, mivel a népszavazás a közakarat intézményes megnyilvánulását szolgálja, ezért a Kúria a népszavazási kezdeményezések elbírálásakor kizárólag a törvényi feltételeknek való megfelelést vizsgálja, a kérdés politikai tartalmát nem. Ennek megfelelően a Kúria 7 kérdést hitelesített, míg 9-et nem.

Kapcsolódó cikkek:


Négy és fél év gyilkossági kísérlet miatt
2018. szeptember 26.

Jogerősen négy és fél év börtönbüntetéssel sújtott a Szegedi Ítélőtábla szerdán egy szentesi nőt, aki megpróbálta megölni idős, magatehetetlen élettársát.

Perindítási viszontagságok
2018. szeptember 26.

Perindítási viszontagságok

Idén január óta nehezebb Magyarországon pereskedni, mint valaha is volt. Szakmai pontatlanságokra vagy formai hibára való hivatkozással a bíróságok számolatlanul dobják vissza még a legtapasztaltabb ügyvédek keresetleveleit is.

Kúriai munkacsoport: sikeres a reintegrációs őrizet
2018. szeptember 26.

Sikeresnek tartja a reintegrációs őrizetet a Kúria joggyakorlat-elemző munkacsoportja, amely szerint mivel a jogintézmény lényege a munkavégzés lehetőségének biztosítása, az elítéltet nem lehet elzárni ettől a lehetőségtől, még például a váltott műszakú munka esetében sem.

Állatkínzásért ítéltek el két férfit
2018. szeptember 26.

Állatkínzásért ítélt el a Sátoraljaújhelyi Járásbíróság két román állampolgárt, aki két teherautóba 142 malacot zsúfolt be - közölte a Miskolci Törvényszék szóvivője.

Egyszerűsítik és elektronizálják a közigazgatási ügyintézést
2018. szeptember 25.

A közigazgatási rendszer fejlesztésével gyorsabb, egyszerűbb, egységes és jó minőségű ügyfélkiszolgálás valósulhat meg; a következő évben 700 ügytípus egyszerűsödik vagy szűnik meg - közölte a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára kedden Zalaegerszegen.