Legalább 150 ezer magyar marad Nagy-Britanniában


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A brit belügyminisztérium csütörtökön ismertetett friss adatai szerint a kérvényezési határidő június végi lejártáig több mint 150 ezer magyar állampolgár folyamodott tartós nagy-britanniai letelepedési engedélyért.

Nagy-Britannia tavaly január 31-én kilépett az Európai Unióból, de azok az EU-polgárok, akik 2020 végéig, a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után kezdődött 11 hónapos átmeneti időszak lejártáig törvényesen és életvitelszerűen letelepedtek az országban, továbbra is maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával. Ehhez azonban meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért – hivatalos jogi elnevezéssel: letelepedett státusért – kellett folyamodniuk.

A lengyelek állnak az élen

Ennek határideje június 30-án lejárt, de a brit kormány már korábban jelezte – és ezt csütörtökön megerősíttette -, hogy méltányolható indokok esetén meghatározatlan ideig elfogadja a késve benyújtott kérvényeket is.

A brit belügyminisztérium csütörtökön ismertetett részletes összesítése szerint a 27 EU-tagország Nagy-Britanniában élő állampolgárai közül 5 504 200-an kérték a letelepedett státust a június végi határidőig.

A tájékoztatáshoz fűzött, országokra lebontott lista élén a lengyelek és a románok állnak 1 091 500, illetve 1 067 200 letelepedési folyamodvánnyal.

Nagy-Britannia

A felső ötös mezőnyben szerepelnek az olaszok 545 600, a portugálok 414 100, valamint a spanyolok 353 200 benyújtott letelepedési kérelemmel.

A legnagyobb EU-tagországok Nagy-Britanniában élő állampolgárai közül a franciák 230 ezer, a németek 162 800 tartós letelepedési kérvényt nyújtottak be.

A londoni belügyminisztérium csütörtökön ismertetett statisztikája szerint a június 30-i határidőig 154 100 magyar állampolgár folyamodott tartós nagy-britanniai letelepedési engedélyért.

Maradnak a megszerzett jogok

A tárca közölte azt is, hogy júliusban, vagyis a benyújtási határidő június végi lejárta utáni első teljes hónapban további 58 200 EU-állampolgár nyújtott be letelepedési kérvényt.

A tájékoztatás szerint a minisztérium változatlanul arra biztatja a nagy-britanniai letelepedett státusra jogosult EU-állampolgárokat, hogy a hivatalos benyújtási határidő lejárta ellenére adják be letelepedési kérelmüket.

A tárca hangsúlyozza, hogy a folyamodvány benyújtásának ténye az elbírálásig tartó időszakban önmagában is garantálja a Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárok számára a Brexit előtt megszerzett, a korábbi brit EU-tagságból eredő összes jogosultságuk megőrzését, akkor is, ha a letelepedett státusra szóló kérvényüket késve adják be.

A brit belügyminisztérium már korábban jelezte, hogy azoknak a megszerzett jogai is maradéktalanul érvényesülnek ügyük elbírálásáig, akik a határidő lejártáig benyújtották a letelepedett státusra szóló kérelmüket, de még nem kaptak értesítést az elbírálás eredményéről.

A szaktárca ugyanezt a garanciát kiterjesztette azokra is, akik késve, vagyis június 30. után adják be folyamodványukat.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.