Légitársaságok: nem minden estben kell fizetni a késésért


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A légitársaság nem köteles kártalanítást fizetni az utasoknak, ha bizonyítani tudja, hogy a légi járat törlését vagy legalább háromórás késését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden észszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni – közölte döntését az Európai Unió luxembourgi központú bírósága csütörtökön.

A jogvitában egy utas és a német Lufthansa-csoporthoz tartozó Germanwings légi fuvarozó cég áll egymással szemben, az utóbbi légi járata közel három és fél órás késése miatt benyújtott kártalanítási kérelem ügyben.

A Germanwings elutasította az utas kérelmét, mivel az érintett járat késését az egyik repülőgépabroncs sérülése okozta, amelyet a kifutópályán lévő csavar okozott. Ez véleménye szerint rendkívüli körülménynek minősül, így az mentesíti a kártalanítási kötelezettség alól.

Az uniós bíróság véleménye szerint rendkívüli körülményeknek minősíthetők az olyan események, amelyek jellegüknél vagy eredetüknél fogva nem tartoznak az érintett légi fuvarozó rendes tevékenységi körébe, és befolyásán kívül esnek. Ugyanakkor a légitársaság feladata annak bizonyítása, hogy minden erőforrást és rendelkezésére álló pénzügyi eszközt igénybe vett annak elkerülése érdekében, hogy egy váratlan esemény miatt sérült gumiabroncs cseréje ne vezessen az érintett légi járat jelentős késéséhez.

A bíróság ítéletében kimondta, egy légitársaság csak akkor köteles kártérítést fizetni az utasoknak a repülőgépabroncs váratlan és elkerülhetetlen sérülése miatti legalább három órás késés esetén, ha a sérülés bekövetkezését követően nem tett meg mindent a légi járat törlése vagy annak jelentős késése elkerülése érdekében. Nem követelhető meg azonban, hogy az intézkedések az adott időpontban a légi cég kapacitását tekintve „elviselhetetlen áldozattal” járjanak – tették hozzá.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Csökkenő kkv terhek, szigorítások a közreműködők tevékenységében – Módosult az ESG törvény

Négy hónappal az új ESG törvény elfogadását követően jelent meg a törvény első módosítása, amely számos ponton átalakítja, illetve kiegészíti az ESG adatszolgáltatásra, a nyilvántartásokra és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát (SZTFH) megillető hatósági jogkörökre vonatkozó rendelkezéseket. A módosításról Györfi-Tóth Péter, partner, a DLA Piper Hungary ESG szakterületének vezetője és Dránovits Dóra, a DLA Piper Hungary szenior ügyvédje készítettek összefoglalót.