Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Budai Központi Kerületi Bíróság 2020. január 6-án egy hónapra elrendelte annak a férfinak a letartóztatását, aki a gyanú szerint több késszúrással életveszélyesen megsebesítette volt barátnőjét Budapesten.
Az eljárás során beszerzett bizonyítékok szerint a gyanúsított 2020. január 3-án az esti órákban egy budai lakásban legalább három alkalommal késsel megszúrta volt barátnőjét, aki életveszélyes sérüléseket szenvedett. A terhelt ezt követően öngyilkosságot kísérelt meg – sikertelenül.
A gyanúsított büntetett előéletű. A terhére rótt cselekmény elkövetésével ugyanilyen jellegű bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott szabadságvesztés büntetésének végrehajtása során engedélyezett feltételes szabadság hatálya alatt vált megalapozottan gyanúsíthatóvá, így bűnössége megállapítása esetén különös visszaesőnek minősül. A bíróság megállapította, hogy a bűncselekmény jellege, elkövetési módja, valamint a terhelt előélete és az eljárás során tett kijelentései a bűnismétlés kockázatát jelentősen növelik, és esetében tartani kell attól is, hogy az eljárás hatálya alól kivonná magát, ezért 2020. február 6-ig elrendelte a férfi letartóztatását.
A gyanúsított védője az öngyilkossági kísérletre való tekintettel indítványozta, hogy a bíróság a terhelt letartóztatását az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben rendelje végrehajtani. A Nyírő Gyula Országos Pszichátriai és Addiktológiai Intézet zárójelentése alapján a terhelt akut pszichiátriai kezelést nem igényel, fogdán tartható, ezért a letartóztatás végrehajtási helyeként az IMEI nem jelölhető ki.
A bíróság végzését az ügyész, a gyanúsított és a védő is tudomásul vette, így az véglegessé vált.
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
