Letartóztattak egy szerb férfit 33 koszovói albán megölése ügyében Budapesten


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Fővárosi Törvényszék (FT) elrendelte annak a szerb állampolgárságú férfinak az ideiglenes kiadatási letartóztatását, akivel szemben az ENSZ főtitkár Koszovói Különmegbízottja – a Pristinai Bíróság Különleges Osztályának kérése alapján – bocsátott ki nemzetközi elfogatóparancsot.

A férfi ellen az ENSZ-főtitkár koszovói különmegbízottja bocsátott ki nemzetközi elfogatóparancsot a pristinai bíróság különleges osztályának kérése alapján. Az elfogatóparancsot civil lakosság ellen elkövetett háborús bűncselekmény és más bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás lefolytatása érdekében bocsátották ki még tavaly szeptemberben.

A rendelkezésre álló adatok szerint a szerb férfi és két társa megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy 1999-ben Peja Kristal településrészén segítséget nyújtott, illetve részt vett civilek lelövésében, ami 33 koszovói albán halálát eredményezte. A vádlottra maximálisan kiszabható büntetés életfogytig tartó szabadságvesztés. A magyar bíróság hétfőn kizárólag azt vizsgálta, hogy a meglévő információk alapján a kiadatás, illetve az ideiglenes kiadatási letartóztatás feltételei fennállnak-e. A szerb férfi nem járult hozzá kiadatásához.

Az ideiglenes kiadatási letartóztatás a kiadatási letartóztatás elrendeléséig tart. Az ideiglenes kiadatási letartóztatást meg kell szüntetni, ha 2022. november 26-ig a kiadatás iránti megkeresés nem érkezik meg. A terhelt kiadatása teljesítésének további feltétele, hogy Koszovó igazságügyi hatósága a közölt határidőben megfelelő jogi garanciát nyújtson arra, hogy a kiadni kért személlyel szemben
a kiadatást megelőzően elkövetett olyan más bűncselekmény miatt, amelyre a kiadatást nem engedélyezték, a megkereső államban nem folytatnak le büntetőeljárást, vagy nem foganatosítanak személyi szabadságot korlátozó intézkedést, valamint nem adják ki és nem adják át harmadik országnak ezen cselekmény miatt, illetve a kiadott személy a vele szemben a kiadatását követően lefolytatott büntetőeljárás vagy büntetés-végrehajtásának befejezése után elhagyhatja a megkereső állam területét.

A bíróság az Igazságügyi Minisztériumon keresztül megkeresi a koszovói igazságügyi hatóságot a kiadatási kérelem és a fenti garancia miatt, valamint felhívja arra, hogy tudja-e garantálni azt, hogy a terhelt a büntetőeljárás alatt speciális, az európai börtönszabályoknak megfelelő intézményben fogják fogva tartani, s a Koszovói Magyar Nagykövetség munkatársai bármikor meglátogathatják őt. A specialitás szabályai a terhelt vonatkozásában alkalmazandók

(FT közleménye)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 22.

Módosult az ESG törvény

A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.

2024. április 22.

Hatályba lép az interoperábilis Európáról szóló jogszabály

„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.