Lopott adatokkal vásárolt magának telefonokat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Álláshirdetést feladva szerezte meg egy férfi több tucatnyi ember személyes adatait, majd ezeket felhasználva országszerte vásárolt hitelre telefonokat, de azokat eladta, a részleteit pedig nem fizette – közölte a Zala Megyei Főügyészség szóvivője hétfőn.


Pirger Csaba közölte: a férfi 2016 augusztusától decemberig az egyik távközlési szolgáltató üzleteiben országszerte nagy értékű telefonokat vásárolt hitelre, de a részleteket nem fizette. A megszerzett készülékeket Budapesten, a józsefvárosi piacon értékesítette, a pénzt pedig felélte.

Az üzletekben történt vásárláskor legtöbbször hamis adatokkal kitöltött, fénymásolóval készített „ideiglenes személyi igazolvánnyal” igazolta magát. Az idegen személyek adatait úgy szerezte meg, hogy az egyik internetes oldalon álláshirdetéseket tett közzé, fuvarozással foglalkozó vállalkozónak adva ki magát, a jelentkezőktől pedig minden személyes adatot kicsalt.

[htmlbox gdpr_komm]

 

Amikor a személyi igazolványának cseréjét kérte, a férfi az igénylőlapot lemásolta, majd annak adatait átírva hamis dokumentumokat készített, a vásárláskor pedig az idegen személyek nevében írta alá a szükséges papírokat.

A vádirat szerint 18 ember adataival visszaélve 31 esetben vásárolt és két további alkalommal próbált szerezni telefonokat Tiszafüredtől Budapesten át Győrig, mígnem Nagykanizsán az előzetesen figyelmeztetett alkalmazottaknak gyanús nem lett a vevő. A csalót egy másik nagykanizsai üzletnél a rendőrök tartóztatták fel.

A Nagykanizsa Járási Ügyészség folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett, jelentős kárt okozó csalással, 18 esetben a személyes adatokkal való visszaéléssel, valamint 33 rendbeli, hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja a férfit.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.