Magyar elnök került az Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa élére


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tóth Ádámot, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökét választotta elnökévé a több mint negyvenezer közjegyző európai képviseletét ellátó Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa (CNUE) – közölte a kamara sajtóügynöksége.

Azt írták, Tóth Ádám személyében először lett egy évre a szervezet vezetője egy az unióhoz 2004 után csatlakozó tagállamban működő közjegyző. A CNUE soros elnöki feladatait 2021-ben a magyar közjegyzőség látja el.

Emlékeztettek: az Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsát 1993-ban alapították Brüsszelben, feladata a közjegyzőség európai uniós érdekképviseletén túl, hogy fórumot teremtsen az új fejlesztések bemutatásának és bevezetésének. Huszonkét teljes jogú tagból áll, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara 2004-ben csatlakozott a szervezethez.

Hozzátették: a közjegyzői gyakorlat változását, az új technológiák fejlesztését és elterjedését a világjárvány jelentősen felgyorsította. A magyar közjegyzőség élen jár a digitalizációban, ezért a soros elnökség nagy hangsúlyt helyez a digitális újításokra a CNUE 2021. évi programjában. A magyar vezetőség kiemelt feladatának tekinti a 21. század legmodernebb technológiái, a blockchain alapú adattárolás, az okos szerződések, valamint a mesterséges intelligencia folyamatos figyelemmel kísérését és alkalmazását a közjegyzői gyakorlatban.

A tájékoztatás szerint a magyar tagközjegyzőség egyik célja az együttműködésben, hogy az európai közjegyzők a mindennapi jogi munkában minél inkább építhessenek a technológia adta lehetőségekre. Ennek részeként javasolják a tisztán elektronikus közjegyzői dokumentumok elterjesztését, az egymással kompatibilis elektronikus aláírások létrehozását és a külföldi felhasználásra szánt okiratok elektronikus felülhitelesítésére szolgáló e-Apostille eljárás széles körű bevezetését.

Tudatták azt is: a magyar elnökség azért dolgozik 2021-ben, hogy a huszonkét európai tagközjegyzőség számára stabil és hosszú távú digitális együttműködés alapjait fektesse le, amely támogatja a közjegyzői tevékenység állandó modernizálását.

A szervezet elnökévé választott Tóth Ádámról többi között azt írták, 1998 óta működtet irodát Budapesten, 2004 és 2007 között a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökhelyettese, 2007 óta a testület elnöke, 1996 óta vesz részt a közjegyzőség nemzetközi szervezeteinek munkájában, 2004-től tagja a Közjegyzők Nemzetközi Uniója állandó tanácsának, 2015-ben, illetve 2019 és 2021 között a CNUE igazgatótanácsának is tagja.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2020. április 16.

A közjegyzői okiratszerkesztési tevékenység eltérő szabályai veszélyhelyzet idején

A jogalkotó a COVID-19 járvány megfékezésére irányuló primer törekvései érvényesülése érdekében, szem előtt tartva a közjegyzői okiratszerkesztési tevékenység nemzetgazdasági és vélhetően a jövőben válságkezelési folyamatokban való elengedhetetlen szükségességét, infokommunikációs eszközök alkalmazását tette lehetővé közjegyzői eljárásokban. A közjegyzői törvény általános szabályoktól való alkalmazása nem kötelezettség, hanem lehetőség, ugyanakkor a közjegyzői okiratok távközlési eszköz igénybevételével – részben tehát személyes kontaktus nélkül – történő készítése nyilvánvalóan hozzájárul a járvány megfékezése érdekében tett intézkedések hatékony érvényesüléséhez.
2020. december 29.

A bíróság és a közjegyző teendői, ha a bíróság észleli, hogy az ellentmondás részben vagy egészben nem hatályos

A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Szécsényi-Nagy Kristóf által írt Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez című kiadvány a kommentárok hagyományait követve elsősorban a jogalkalmazás számára kíván segítséget nyújtani, legyen szó akár közjegyzői, akár bírói vagy ügyvédi, jogtanácsosi hivatásgyakorlásról. Éppen ezért, a szükséges elméleti alapok lefektetésén túl, a gyakorlatban felmerült kérdések tisztázására, megválaszolására helyezi a hangsúlyt. Az alábbiakban a nagykommentárnak „A bíróság és a közjegyző teendői, ha a bíróság észleli, hogy az ellentmondás részben vagy egészben nem hatályos” cím alatti magyarázatát olvashatják.