Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A hagyományoknak megfelelően idén is a Magyar Ügyvédnap alkalmából került sor a The Global Network for Public Interest Law, a PILnet, és a Magyar Ügyvédi Kamara által közösen adományozott „Ügyvédek a közjóért – Magyar Pro Bono díj” átadására.
A díjjal azokat az ügyvédeket és ügyvédi irodákat ismerik el, akik a helyi kisközösségeknek nyújtott kiemelkedő pro bono munkájukon keresztül nyújtanak ingyenes jogi szolgáltatást, közéleti tevékenységükben népszerűsítik az önkéntes, ingyenes munkát, a hátrányos helyzetű emberek segítését és ezzel a magyar társadalom megerősítésén fáradoznak.
Idén – a szokásostól némileg eltérően – a 2019. év Pro Bono Ügyvédje díjat nem egy ügyvédnek, hanem egy közösségnek, a Budapesti Ügyvédi Kamarának ítélte a Bíráló Bizottság, a résztvevő 117 ügyvéd szolgálata és a Pro Bono Ügyvédnap megszervezéséhez kapcsolódó példaértékű munkája elismeréseképpen.
Az év Pro Bono Ügyvédi Irodája díjat idén az Ormai és Társai CMS Cameron McKenna Nabarro Olswang LLP Ügyvédi Iroda kapta, mely iroda 30 éve van jelen Magyarországon és működésének kezdete óta hivatása részének tekinti a különböző civil szervezetek pro bono jellegű támogatását. A tavalyi évben több, mint 50 ügyvéd kollégájuk nyújtott ingyenes jogi segítséget civil szervezetek számára, mintegy 1300 munkaórában. Húsznál több civil szervezetet támogatnak folyamatos jelleggel és ennél is több szervezet számára nyújtanak eseti jellegű tanácsot.
A Budapesti Ügyvédi Kamara ezúton köszöni meg a kollégáknak az I. Pro Bono Nap alkalmával, valamint a praxisuk során nyújtott ingyenes jogi segítségnyújtást, és bízik abban, hogy az idei rendezvény sikerét látva sikerült együtt egy jó hagyományt teremteni!
(Budapesti Ügyvédi Kamara hírlevele)
Romlik a jogállamiság helyzete Magyarországon Tineke Strik, az Európai Parlament új állandó magyar jelentéstevője szerint, aki kedden Strasbourgban a többi között a bírói függetlenség hiányát és a korrupció elharapózását vetette a magyar kormány szemére.
Korábban tisztázatlan kérdésben adott iránymutatást az Európai Bíróság a fogyasztói árcsökkentés mértékének megjelölésére használható marketing megoldásokra vonatkozóan. A C-330/23 sz., Aldi Süd ügyben 2024. szeptember 26-án hozott kimondta: az árcsökkentés mértékének feltüntetésekor az előző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb ár a viszonyítási pont, egyéb, annál magasabb árak nem jeleníthetőek meg az árcsökkentés mértékének hivatkozási alapjaként, derül ki Csépai Balázs, a DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi-Tóth és Társai Ügyvédi Irodával együttműködésben álló önálló ügyvéd által készített összefoglalóból.
Az online platformok használata során – ideértve különösen a különböző közösségi és tartalommegosztó oldalakat – a felhasználók gyakran szembesülhettek azzal, hogy egy-egy bejegyzésük, hozzászólásuk, de akár a profiljuk is anélkül került korlátozásra vagy törlésre, hogy az érintett szolgáltató ezirányú döntését indokolta volna. A szolgáltatók – egységes jogi szabályrendszer hiányában – ilyen esetekben legfeljebb annyit tettek, hogy döntésük indokolásaként általános jelleggel hívták fel felhasználási feltételeik megsértését. Ez már Magyarországon is megváltozhat az Online Platform Vitarendező Tanács létrehozása következtében? De hogy mi is ez a lehetőség, azt dr. Hegedűs Eszter, a Jaczkovics Ügyvédi Iroda szakértője foglalta össze.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
