Magyarország vétóz, az igazságügyi miniszter Wass Albertet idézve érvel

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2020. november 16.
Címkék: , , ,
Rovat:
Magyarország megvétózza az uniós büdzsét és a helyreállítási alapot: a miniszterelnök szerint “semmiről sincs megállapodás, ameddig nincs megállapodás mindenről”. Varga Judit igazságügyi miniszter szerint nem Magyarország támadja Brüsszelt, hanem fordítva.

Levélben tájékoztatta Orbán Viktor miniszterelnök Angela Merkel német kancellárt, Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét és Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét arról, hogy a magyar kormány megvétózza az EU hétéves költségvetésével és a helyreállítási alappal kapcsolatos jogalkotást – közölte l Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke hétfő délután.

“Éppen most informáltak a legújabb fejleményekről az MFF/NGEU-csomag (a többéves pénzügyi keret és a “Next Generation EU” helyreállítási eszköz) végrehajtásának helyzetét illetően” – írta Orbán Viktor.

Levelében a miniszterelnök megerősítette, hogy a “semmiről sincs megállapodás, ameddig nincs megállapodás mindenről” elvvel összhangban Magyarország kormánya az MFF/NGEU jogalkotási csomag valamennyi eleme ellenében fog szavazni, beleértve azok megvétózását, melyek egyhangúságot igényelnek, így az MFF-rendeletet és a saját forrásokról szóló határozatot is.

Havasi Bertalan emlékeztetett: Orbán Viktor már korábban is felhívta a figyelmet arra, veszélyezteti a tagállamok közötti bizalmat, emellett Magyarország érdekeit, ha a következő hétéves költségvetést, illetve a rendkívüli helyreállítási csomagot olyan feltételekhez kötnék, amelyek pontosan nem határozzák meg, hogy mi a vélt jogsértés, és önkényesen vezethetnek politikai alapú költségvetési szankcióhoz kettős mérce alkalmazásával. Magyarország számára alapvetőek a közös értékek, beleértve a jogállamiságot, ezek érvényesülését és alkalmazását a magyar embereknek kell megítélniük, akik erre ugyanúgy képesek, mint bármely más európai nép.

Magyarország soha nem Európa ellen, hanem éppen Európáért és gyermekeink, unokáink európai jövőjéért küzdött és küzd – írta Varga Judit igazságügyi miniszter Facebook-oldalán hétfő reggel.

“Tisztázzunk néhány dolgot az uniós költségvetésről szóló végső döntéshez közeledve Magyarország és az Unió viszonya kapcsán, hiszen a hosszú tárgyalások során az uniós intézmények, egyes tagállamok és a hazai ellenzék sok kérdést belekevert a számok közé” – fogalmazott a miniszter.

Hozzátette, Magyarország az unió alapító atyáival egyetértve azt vallja, hogy Európa vagy keresztény és humanista lesz vagy nem lesz.

A magyar és az európai emberek döntő többsége határozottan úgy véli, hogy Európának nem szabad feladnia identitását és azokat az alapvető értékeit, amiktől Európa a világ legélhetőbb kontinense – közölte.

Magyarország a 2004-es uniós csatlakozáskor nem egy föderalista Európára, nem a globalizmusra és főleg nem az Európai Egyesült Államokra mondott igent, hanem az erős nemzetállamokra épülő, egymást segítő és tiszteletben tartó szövetségre. A csatlakozáskor nem adtuk fel a nemzeti szuverenitásunk azon részét, hogy eldönthessük, kivel akarunk együtt élni a saját hazánkban. Nem azért mondtunk igent az unióba történő belépésre, hogy Brüsszel meghatározhassa számunkra, hogy mit tartunk családnak, mit hívunk házasságnak és kik és milyen feltételekkel fogadhatnak Magyarországon örökbe gyermekeket – írta a miniszter.

Közölte: nem igaz, hogy a migrációs válság során Magyarország nem volt szolidáris a többi tagállammal, hiszen több százmilliárd forintot költött Európa határainak védelmére, és igyekszik helyben segíteni a bajba jutott embereken, mert úgy véli, hogy nem a bajt kell Európába hozni, hanem a segítséget kell a rászorulókhoz eljuttatni. Nem Magyarország támadta a többi tagállamot a migrációs politikájuk miatt, hanem fordítva – hangsúlyozta.

Varga Judit rámutatott: nem Magyarország támadja Brüsszelt és más tagállamokat különböző, mondvacsinált jogállamisági köntösbe bújtatott vádakkal, hanem fordítva.

Nem mi kritizáljuk azokat a tagállamokat, ahol nincs alkotmánybíróság, vagy a kormány közvetlenül irányítja az ügyészséget, vagy ahol a politikai szereplők nevezik ki a bírákat, hanem fordítva. Nem mi kértük számon a jogállamiságot azon tagállamokon, ahol az utóbbi időkben folyamatosak a keresztények elleni brutális támadások és egyre gyakrabban fordulnak elő antiszemita atrocitások, hanem ők rajtunk – sorolta Varga Judit.

A miniszter rámutatott arra is, hogy szemben a magyar ellenzék állításával, az uniós támogatások, kohéziós források nem könyöradományok, hanem az uniós szerződések alapján Magyarországot jogosan megillető kifizetések.

Magyarország ezen forrásokért cserébe a csatlakozáskor rengeteg mindent vállalt, többek között: megnyitotta piacait, lemondott a vám- és egyéb bevételeiről, átültette a teljes uniós joganyagot, elfogadta a tőke szabad áramlását (ezzel lehetővé téve a tőkeerős nyugat-európai cégek korlátok nélküli beruházásait), valamint Magyarország is jelentős összegekkel járul hozzá az unió közös költségvetéséhez – írta.

Nem Magyarország zsarolja és helyezi nyomás alá Brüsszelt az uniós költségvetési forrásokról döntő tárgyalások során, hanem fordítva. Aki ismeri a magyar történelmet, az pontosan tudja, hogy amikor gyermekeink és unokáink jövőjéről van szó, akkor a magyar emberek és Magyarország nem köt kompromisszumot, jelentsen ez akár szabadságharcot, akár csak egy egyszerű vétót – írta.

“Mert elfut a víz és csak a kő marad, de a kő marad” – idézte Varga Judit a Facebook-oldalán Wass Albertet.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek:


A jogállamiságot és az alapvető jogokat védené az EP
2020. október 7.

A jogállamiságot és az alapvető jogokat védené az EP

Az 521 szavazattal 152 ellenében, 21 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás szerint a mechanizmus minden tagállamra nézve egyenlő mérce szerint, tisztességes és pártatlan módon, az arányosság elvét mindenkor tiszteletben tartva működne.

Az uniós szervek megállapodtak a jogállamisági feltételekről
2020. november 5.

Az Európai Unió Tanácsának német soros elnöksége és az Európai Parlament tárgyalói megállapodásra jutottak az unió költségvetéshez kötődő új politikai feltételrendszer létrehozásáról, köztük a jogállamisági feltételek teljesülésének szükségességéről.