Már 25000 új Pp-s ügy indult


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke által felállított „Új Pp. hatályosulását támogató Munkacsoport” folyamatosan figyelemmel kíséri, és elemzi az új perrendi kódex hatálya alá tartozó ügyforgalmi és befejezési adatokat. 


2018. január 1. és április 30. között – 2017 azonos időszakához képest – az elsőfokú polgári peres ügyszakban mintegy 30%-kal kevesebb ügy érkezett, amely több okra vezethető vissza. A bírósági ügyérkezés csökkenésének egyik oka az új Pp. hatálybalépésével kapcsolatos várakozás, az ügyfelek és képviselőinek a kivárása lehetett. Szerepet játszhat még a csökkenésben a kötelező fizetési meghagyásos eljárások értékhatárának felemelése 1 millió forintról 3 millió forintra. Az új szabályozás értelmében ugyanis – a jogszabályban foglalt kivételektől eltekintve – azok az ügyek, ahol a vitás pénzkövetelés 3 millió forint alatti, ott az eljárás kötelezően a közjegyzők előtt indítható meg.
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke által felállított „Új Pp. hatályosulását támogató Munkacsoport” folyamatosan figyelemmel kíséri, és elemzi az új perrendi kódex hatálya alá tartozó ügyforgalmi és befejezési adatokat. Az év eleji ügyérkezés visszaesését mutató 2018. januári mintegy 4700 ügyérkezést követően, 2018. áprilisában már közel 8000 új polgári és gazdasági elsőfokú peres ügy érkezett a bíróságokra, 2018. április 30-ig így már több, mint 25000 ügy indult az új perrendi szabályok alapján. A jogkereső állampolgárok bíróságokba vetett bizalma tehát nem csökken.
[htmlbox pp_termekek]

Kapcsolódó cikkek

2024. április 22.

Módosult az ESG törvény

A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.

2024. április 22.

Hatályba lép az interoperábilis Európáról szóló jogszabály

„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.